Massának rövid a memóriája Verstappen ügyben, vagy csak nem olvasott még a farizeusokról. Ha saját pályafutását is e szerint mérlegelte volna anno, sosem ért volna meg 218 F1-es Nagydíjat a karrierje.
Verstappen legalább akart és csinált is néhény belevaló dolgot az ütközésig is, hogy büntetés és nem előzés lett belőle nagyjából fél méteren múlt. Miközben akciók után sír az F1-es nézők tömege, ahogy akció van rögtön jön az ítélkezés is. A végül össze nem jött előzések, az összeakadások, a hibák épp úgy az autóversenyzés sajátjai, mint a ritkábban megvalósuló tökéletes megmozdulások.
Éppen ettől nehéz, ettől emberi, ettől értékelhető az egész. Nem tudom, Max Verstappen pályafutása meddig jut és mire lesz elég, de az biztos, hogy az eddigi hat F1-es hétvégéje alatt minden szempontból a Clarkok, Sennák, Schumacherek útján halad, ami előbb-utóbb keresztez néhány más pályafutást - meg féktávot is.
Ha Enzo Ferrari ma is élne, számomra nem kérdés, hogy kire emlékeztetné ez a gyerek, és hogy Valtteri Bottasszal szemben már most is őt választaná a későbbiekre magának. Ahogy azt tette 1977-ben is. Néhány hatalmas zakó, de egy örök F1-es legenda született abból a történetből. Most egy másik van születőben.