Játékmagyarítások fóruma
Magyarítás és magyarosítás különbsége
(https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarosítás)
Ebben a topikban NEM az M.I./Gépi segítéses fordításokkal foglalkozunk.
Ne reklámozd, ne szúrd be hírként, ne emlegesd, ne is kelts feszültséget ezzel a témával!
Köszönjük.
Magyaritasok.hu | HunosítókTeam | Lostprophet | PS Hack Fórum | Unreal Engine 4 Tutorial (Kena) by .:i2k:.
Magyarítás és magyarosítás különbsége
(https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarosítás)
Ebben a topikban NEM az M.I./Gépi segítéses fordításokkal foglalkozunk.
Ne reklámozd, ne szúrd be hírként, ne emlegesd, ne is kelts feszültséget ezzel a témával!
Köszönjük.
Magyaritasok.hu | HunosítókTeam | Lostprophet | PS Hack Fórum | Unreal Engine 4 Tutorial (Kena) by .:i2k:.
-
#26596
No, akkor most belekezdek, akit nem érdekel, ne figeljen ide, de érdekes:
Szegény angol nyelv kitalálta a castle szót. Mi is a castle? Egy olyan katonai létesítmény, amelyből támadás esetén csapást lehet mérni az ellenségre, esetleg megvédve a várost, ha civil épületekkel is körbe van véve. Mert szegény angol erre asszociál a castle fogalmával kapcsolatban, nem véletlenül képezték a szót a cast igéből. (Milyen szép szó, város: az a lakóövezet, aminek van várja. Na mindek fogja fordítani az angol a város szavunkat?) Mi mégsem fogjuk csapónak fordítani a castle-t, holott ez a jelentése. Nálunk egy másik kényszerképzet társul a vár mellé, mégpedig az, hogy itt lehet biztonságban bevárni az ellenséget. Mi meg ezért képeztük a várni igéből. Egy angolnak mégsem fordulna meg a várat mondjuk waiternek fordítani csak azért mert ez a jelentése, hiszen az náluk pincért jelent, aki vár az ajtóban, és kiszolgálja az érkező vendégek igényeit. Náluk ez a pincér. Én mégsem fogom ajtónállónak fordítani, csak azért, mert valaki szerint náluk ezt jelenti a szó, hanem megmaradok a pincérnél, aki a pincéből hozza fel borait a vendégeknek. Nálunk a waiter-nek megfelelő várandós szó egy kicsit mást jelent.
No, szépen eljutottam az erődítménytől a kocsmárosos keresztül az anyáig. Pedig semmi közük egymáshoz. Csak valahogy, mivel egy nemzet nyelvének kialakulását történelme határozza meg, és mindig alapvető tapasztalataiból táplálkozik, két nyelv soha nem lesz ugyanolyan, nem lehet egy egyszerű szintaktikai fordítóval lefordítani.
Éppen ezért nem értem, hogy miért háborodik fel valaki azon, ha esetleg azt meri odaírni a shell szó mellé, hogy azt jelenti, hogy héj. Azt meg, hogy hogyan kell angolban főnévből igét képezni, azt is sejtjük minden különóra nélkül, és tisztában vagyunk a "shell" és a "lő" szavak szófajával is. És akkor szépen eljuthatunk a kagylóállat, kagyló, kagylóhéj, héj, töltényhéj, repesz, lövedék, lő szavakig. Kinek hol van a határ, és hol kezdődik, hol ér véget az. Számomra a fordítás nem egy két legkisebb szemantikai tulajdonsággal felruházott szintaktikai egységekből álló halmazok között értelmezett izomorfizmus.
Szegény bushmannak is hiába magyarázza az ember, hogy mit jelent a "lék" szó. A jelentések körei nagyon nem fedik le egymást.
Egyébként visszatérve a "shell"-re. Az angol shell szó a kagylóhéjra utal, mindent shell-nek hívnak, ami a kagylóhéj formájára, funkciójára utal. Mi meg nem. Mi meg a héjat használjuk az ilyen dolgokra. Mi a kagylót így önmagában általában magára az állatra értjük, mert nincs szavunk a kagylóállatra külön. Lovas, fosztogató nemzet voltunk tenger nélkül sokáig. Nekik meg van a kagylóállatra tengernyi szavuk. (mussel, barnacle) Szóval még kagylónak sem lehet fordítani teljes bizonyossággal.