Játékmagyarítások fóruma

Magyarítás és magyarosítás különbsége
(https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarosítás)

Ebben a topikban NEM az M.I./Gépi segítéses fordításokkal foglalkozunk.
Ne reklámozd, ne szúrd be hírként, ne emlegesd, ne is kelts feszültséget ezzel a témával!
Köszönjük.

Magyaritasok.hu | HunosítókTeam | Lostprophet | PS Hack Fórum | Unreal Engine 4 Tutorial (Kena) by .:i2k:.
  • IMYke2.0.0.0
    #25774
    Nincs rossz vérem és énem. Szerénytelenül.
    Életemben egyetlen erőszakos dolgot műveltem:
    Egy időben sűrűn jártam a szülőfalum környéki, határőrközségbeli "falu" disco-ba. Sokan, el sem tudjátok képzelni, mennyien tudtunk annak idején ott összejönni - cigány, nem-cigány, horvát, szerb, sváb együtt bulizott. Jó értelembeni bandák, társaságok, no balhé. Ez komoly.
    Aztán a kisgenerációból egyre többen lettek "kemény" legények és néhány éven belül gond lett: nem-cigány és cigány emberkék menőztek - más lett minden.
    Akkoriban én keményen kondiztam - középsuli után, két évig kényszerpályán voltam, így dolgoztam és kondiztam - , jó súlyban és jó erőben voltam. Nem vagyok balhés típus. Barátaim mindig is voltak és azoknak amolyan intellektuális középpont voltam.
    Egy alkalommal, a discoban egy volt általános iskolai nem-cigány ismerősöm alaposan felhajtott a garatra és mellé kapott - gondolom - ajzószert is. S annak ellenére, hogy annak idején (is) barátok voltunk, [3 évig egymás mellett ültünk a suliban] a nála lévő, közel fél liternyi Szalon sörből egy jókora dagot a mellkasomra löttyintett a táncparkett feletti kis galériából.
    Már írtam, nyugodt és őszinte ember vagyok, csak szókimondó...
    Felnéztem, láttam, hogy ő az, s láttam, hogy nem "normális", így hagyni akartam a fenébe, de ő küldte az erjedt nedű folytatását... a fejemre.
    Na, itt pattant el az ékszíj. 180 cm, 90 kg és egy dühös 20 éves... három nagy lépés a tenyerem a torkán. Megemeltem!
    [zárójel: ugye, mindenki tudja, a félelem és a düh hatalmas erőket tud felszabadítani az emberben...]
    A srác tompa volt, szerintem nem is tudta mi történik most. De engem az nem érdekelt.
    Pár centivel a talaj fölé emelve levittem a lépcsőn - nem sok, talán 6 fok - és ki akartam vinni a disco elé, hogy lehűtse magát... persze, hogy ekkor pattant oda a "fogdmegjól" kopasz és azt hihette, hogy "na, egy cigány dzsunka balhézik bazzer"... elkapott a derekamnál.
    De valamit khagyott a számításból: 90 kg voltam, a srác a markomban cirka 80. Na, ez a mi kisnövésű kopaszunknak már sok volt: nem bírt velem.
    A megrökönyödött társaságnak nem kellett ennél több, miután "önszántamból" elengedtem bajtársamat és magam is jeleztem, hogy minden "kúl", az ijedtebbeken kívül mindenki más csak széels vigyorral jött kommentálni a dolgot. Mint kiderült, az "áldozatom" nem volt túl népszerű... engem pedig magasztaltak. Pedig nem csináltam semmit, csak engedtem a dühömnek.
    Ez volt a legtöbb életem során.
    Anyám pedig, meghallva a sztorit megijedt, mert tudja jól, hogy a kevés kungfu ismeretem és az erőállapotom együtt túl veszélyes kombináció faluvidéken. Intelligencia nélkül pedig kifejezetten!

    De sosem balhézok. Nem szokásom és nincs is szükség rá.
    Az évek múltával ráadásul vesztettem a kondimból is... Ma már egy lepkesúlyú tini is "lenyomna"...