Tényleg elképesztő ez ahogy a műfajok váltakoznak, bár engem a msodik évad második felében már ez inkább összezavart, mintha már a világ szabályai változtak volna meg. Pl. Akit az első évadban le baseball-ütőztek annak szinte szétfröccsent a feje mint egy vízzel teli lufi, a későbbiekben már csak vérzet és utána be kellett kötni, a végére meg elájultak mint valami vasárnap délelőtti rajzfilmben. Már olyan kalandfilm-hangulata kezdett lenni, hogy amikor veszélyes helyzetbe kerültek, szinte csak röhögtem rajta, hogy "na ja, kb. annyi esélyük van hogy meghaljanak mint hogy Luke Skywalkert pofán találja egy lézersugár a Star Wars közepén".
Meg ez a "Kalasnyikov-al meg méteres lezúduló farönkökkel feltartjuk őket" megoldás is furcsán működött miután olyan szépen tisztázták hogy a gyilkosság soha nem megoldás.
Egyébként nem teljesen panaszképpen mondom, mert ez a stílus is bejött, csak valahogy mégis összezavart.