Cikk olvasása: Alapvető tévedésre épül az MI-forradalom, mert a nyelv nem azonos az intelligenciával
-
kvp #10 "Tehát tök jó, hogy ezek szerint az MIk egy fajtája valamiért konstansan buta. Még egy sima IMDB ellenőrzésre is képtelen."
Ez a modell betanitasa miatt van. Ugyanis nem eloben tanitjak hanem egy adott idopontban lementett adatok alapjan. Ami ennel ujabb esemeny, az a szoftver tudasa alapjan meg nem tortent meg. Tehat itt egyszeruen egy regebbi modell lehet kint a neten.
"Ez alapján mérgező növényt is képes belekeverni egy vega kaja mixbe. De tényleg."
Mar volt ra pelda es ebbol bekovetkezo halaleset. Tudjuk, hogy tobbnyire nem jo valaszokat adnak. Akkor varhato el nagyjabol helyes valasz, ha a neten fellelheto anyagok alapjan csak helyes valaszok vannak fent es senki nem tevedett es a rendszer azt valoszinusiti, hogy az altala ismert legpontosabb valasz az elvart. Persze ettol meg lehet, hogy teved de legalabb nem hazudik szandekosan, mint amikor tudja, hogy a hazugsag magasabb elfogadottsagot jelent.
"Ehhez képest a jelenlegi társalkodó programok valószínűségi alapon működő mintázat kereső algoritmusok, szal az adatbázstól függ, hogy milyen eredményt kapunk. Ha felhasználja a neten található infókat (pl. meta, FB) és kellően sok júzer állítja, hogy 2X2=5 akkor ő az azt fogja állítani."
Ez az elvart mukodese. Nem gondolkozik, hanem egy oriasi fuggvenytablabol kiszedi a statisztikai modell altal legvaloszinubben elfogadhato valaszt.
"Illetve a statisztikai eredményeket is lefuttatva egy iteratív, a különböző variációkat a promttal való összevetésből (szelekciós tényező) egy evolúciós környezetben generál egy sokkal pontosabb választ. Ez kb jó, jobb lenne, mint a jelenlegi út és az emberi gondolkodás is legalább is külső szemlélő számára kb így működik."
Mukodhet, de nem igy gondolkozunk. Tudjuk a tenyleges szabalyokat, amiket elo tudunk hivni. (szamok fogalma, hasznalata, alapmuveletek, stb.) Ezt a tudast logikai muveletekkel kiegeszitve tudunk szamitasokat vegezni. Egy numerikus fogalom alapu rendszer "ertene" a feladatot, elokeresne a szabalyokat hozza es a logikai alrendszer lefuttatna a szamitast. Ez mar nem evolucios folyamat, ugyanis a szimbolumok es a hozzajuk tartozo asszociacios tablak programozasa neuralis matrixba tortenik (marmint embernel). Onnantol csak egy asszociacio szamjegyek - szamfogalmak, egy asszociacio muvelet leirasa - muveleti tabla, es vegul egy asszociacio az adott muvelet vegrehajtasa, azaz szamfogalmak - szamfogalom, majd szamfogalom - szamjegyek a kimenethez. Mindezt egy alapmuveletre ket egyjegyu szam eseten. Tobb jegy eseten vagy van nagyobb fuggveny tabla az azonnali felismeresre vagy elemenkent dolgozzuk fel ciklusban. Igy lesz egy sima szorzas egyszeu szorzasok, osszeadasok es helyjegy alapu (10 hatvanyaival vegzett) shift muveletek sorozata amire osszeszorzunk ket akarmekkora jegyu szamot. Valojaban egy rendes osszeadas ha nem egy kesz kereso fuggvenytablabol jon (tehat nem bemagolt szorzotablas eset), akkor tobb tucat vagy akar tobb ezer asszociativ kereses eredemenye. Viszont ez mindig jo valaszt jelent es kvazi barmekkora ismeretlen szamra mukodik. Csak par tucattol tobb ezerszerig lassabban mint a jelenlegi egy lepeses modellek.
A valodi altalanos intelligencia valahol a fentiek alapmuveletek megertesenel kezdodik, meg nem tul sok targyi tudassal, de a vilagrol alkotott matematikai modell megertesevel. Tehat tudasban buta, de alkalmazott logikaban okos rendszerkent, ami nem tud mindent fejbol, de tudja, hogyan kell megnezni es megerteni az uj informaciokat. Egy ilyen rendszer aztan exponencialisan tud tanulni (magatol) ha raszabadul a netre es szinte erzekelhetetlenul gyorsan valna (valhatna vagy valt mostanra - helytelen torlendo) iranyithatatlanna mint egy valodi altalanos mesterseges intelligencia.
ps: Az egyetlen kerdes, hogy az egyszeru asszociativ LLM keresesekhez kepest mennyivel lenne lassabb egyetlen ertelmes MI futtatasa alapfogalmi asszociacios elven es ehhez csatolt "kulso" tudastar memoria hasznalataval.