#17
Huh. Itt azért van amivel lehet vitatkozni.
Először is erős egyszerűsítés, finoman fogalmazva, amit az elmúlt 35 év történelméről írsz:
Csak a szovjet unió felbomlása után létrejött egy békeidőszak (közel-keletet és afrikát és egyéb 3. világbeli pokoltelepet nem számolva). Generációk nőttek fel ebben a békében, amíg 2014-ben....
A hidegháború végével kialakult egy egypólusú világrendszer az USA hegemóniájával. Ez az időszak pont nem az volt, amit írsz és ami valóban lehetett volna, a béke és prosperitás időszaka. Nézzünk csak 1-2 olyan incidenst, ahol az USA gyak ugyan úgy, ahogy az oroszok, agresszorként, saját érdekei szerint, ENSZ felhatalmazás nélkül katonai erővel beavatkozott: Szerbia elleni NATO bombázás, vagy a 2003-as iraki háború.
...amíg 2014-ben és 2025-ben Putyin kamu indokokkal (nácik, titkos biológiai szuperlaborok, történelmi jog, stb.) elő nem húzta a kalapból...
Nos először is volt ott még más indok is. De előbb nézzük előbb az általad felsoroltakat:
-Nácik. Ukrajna az utóbbi évtizedben fiatal államként és nemzetként átmegy egy identifikációs fázison, keresi az önazonosságát.Ehhez pedig a történelméből keres pédákat, lehetőleg olyanokat, amely az erősebb önazonosság miatt a környező testvér nemzetektől, jelen esetben az oroszoktól határozottan elkülöníti őket. Sajnálatos módon a nem túl gazdag önálló Ukrajnához kapcsolódó múltból pont a nácikat választották ki, a Bandera vezette kollaboráns mozgalommal. Ezt gyak állam ideológiává tették. Sok ember ezt tovább gondolva náci jelvényeket hord, tetkókat varrat magára és csatlakozik erősen náci ideológiától átitatott félkatonai szervezetekhez (Pl Azov), amelyet utána az Ukrán fegyveres erőkhöz csatolnak. És amúgy a háború előtt még náci szervezetként a nyugati országok fekete listáján volt! Azért ezt a dolgot nehéz vitatni.
-Biolaborok. Az USA a 90-es évek elejétől az un. Cooperative Threat Reduction (CTR) program keretében 20-30 közötti számú biológiai labort támogat a védelmi minisztérium költségvetéséből. Ez tény. Hivatalosan azért, hogy a volt szovjet biofegyver laborok dolgozóinak adjanak munkát és nehogy átmenjenek valamely lator állam szolgálatába. Ezek tények, ezen nincs mit vitatkozni, azonban még is felmerül néhány kérdés. 35 év után miért működnek még mindig ezek a laborok? Még ha át is álltak hivatalosan civil kutatásokra, miért a védelmi minisztérium és nem az agrár, vagy az egészségügyi tárca költségvetéséből kapnak pénzt? Mivel is foglalkoznak ezek a laborok valójában?
- Történelmi jog. A Kijevi Rusz idejében nem volt megkülönböztetve az orosz és az ukrán nép. Ahogy a tatárok elfoglalták Kijevet és megszállva tartották több száz évig Novgorod és Moszkva váltak annak a népnek a központjává, akiket aztán ma oroszoknak nevezünk. Az amit Ukrajnának nevezünk a tatárok, lengyelek, baltiak, törökök, stb megszállása alatt álló, kevert népességű terület, amire aztán fokozatosan Oroszország kiterjesztette a fennhatóságát. Ezek csak történelmi tények önmagukban nyilván nem indokolják azt, hogy háborút kezdjenek az önálló Ukrajna ellen.
De vannak itt még olyan tényezők, amelyek azonban szintén a támadás indokaként szerepeltek: a Ukrajnában élő orosz kisebbség sanyargatása. Ami azért a korábban részletezett, általad is említett indokoknak, egyfajta sajnálatos következménye. Ha az ukránok az orosztól eltérő nemzetnek akarják identifikálni magukat, akkor kénytelenek mint legmarkánsabb ilyen példát a náci kollaboráns időszakot kiválasztani és bizony el is követnek atrocitásokat az orosz nemzetiségű/nyelvű ukrán állampolgárok ellen. Amely atrocitások, gyak a DONBASZ elleni katonai erővel vívott háború már bizony tekinthető nyilvánvaló előzménynek egy háborúra.
Szintén itt van méf a NATO keleti terjeszkedése jelentette stratégiai fenyegetés kérdése. Egy új, az oroszokkal nyilvánvalóan szembehelyezkedő nép NATO taggá válása nem csak az oroszoknak nem kívánatos, hanem a potenciális konfliktus veszély miatt a NATO-nak magának sem.
amire most ráfarag úgy néz ki, mert kiderült a orosz medve öreg és fogatlan a közhiedelemmel ellentétben. Az erősebb kutya baszik szabály nem juttatja a következő civilizációs szintre az emberi fajt, inkább vezet 3. vh-hoz.
A néhány lebombázott község elfoglalása nem ér fel 1 millió orosz életével és a járművekről, munícióról, nemzetközi presztízs veszteségről nem beszélve.
Az egymillió orosz elesett katonáról szóló kijevi jelentés, aki egy kicsit is tisztában van egy háború lefolyásával, annak nyilvánvalóan túlzás. Én még annak 1/10-ét is annak tartom, de majd kb 10 év múlva megtudjuk, hogy mennyi is volt. A gond az, hogy ez a háború közelebb juttatja Oroszországot ahhoz, hogy egy potens katonai hatalommá váljon. Ugyan úgy, ahogy az 1939-es finn háború is a vártnál sokkal nagyobb nehézséget okozott nekik, ami olyan intézkedéseket, folyamatokat indukált, hogy a végén csak meg tudták állítani a náci koalíciós hadsereget. Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2025.07.12. 09:29:36
#17