#34
Szuper. Ez legalább egyetlen téma, és legalább a cikkhez is köze van.
Neurális hálózatról beszélünk, OK, ami az emberi agyat jellemzi. Szuper az analógia, csak épp két betű marad ki általában az okfejtésekből. Mégpedig az IS!
A neurális hálózatok kb a kukacoktól kezdve jellemzik az élőlényeket. Szal az AI akkor egy kukac szimulátor? Mert végülis annak kb nagyon jó.
Az emberi tanulásról szóló elméletek szintén nagyon jók. Egyetlen gond van velük, hogy ezeket általában azok, akik tanulnak (általában gyerekek), nem ismerik. Szal ugyan van bizonyos mintázat abban a tevékenységükben, amit általában tanulásnak nevezünk, de hatalmasak az eltérések. Pont a legzseniálisanbb gyerekekre, akik évtizedekkel előzik meg a saját biológiai korukat, ezek gyak nem igazak, vagy épp ellenkezőleg, valamelyik elmélet csak rájuk igaz. Ciki. Ha tudnánk, hogy mi az emberi tanulás, pontosan, és méginkább, hogy ennek eredményeképp, mi az emberi személyiség, ami ennek a folyamatnak egyrészt a szubjektuma és emellett az eredője, tárgya is, akkor egyetlen tanulás/személyiség elmélet létezne. Nos, nem ez a helyzet. Ettől függetlenül ezeket a személyiség elméleteket nem lehet figyelmen kívül hagyni az általános MI hajkurászása közben!
Összegezve, az a gond, hogy adott egy fejlett, biológiai rendszereket utánzó informatikai megoldás, ami az emberi agyban IS megtalálható. És ezzel nagyon sok emberre jellemző képesség szimulálható. Ez kb tény az MI-ről. Pl ahogy írod, az emberi nyelv tanulásakor az ember hasonlóan hibázik, amiből arra lehet következtetni, hogy hasonló módon zajlik a tanulás. Vagy pl neurális hálózathoz hasonló mesterséges retina hasonló érzékcsalódásokat produkál, mint ami az emberi látásra is jellemző.
Az viszont egy logikai bakugrás, hogy ezt a rendszert megerősítjük, a számítástechnikai kapacitását, a feldolgozott adatbázist növeljük és akkor végül egy általános, emberre hasonlító MI-t kapunk. Az előző posztokban leírtam, hogy ez miért nem működik.(Összegezve mert az ember sem egy általános intelligencia, hanem specializált, előre behuzalozott).
Kb. általánosan nézve, és analógiát keresve, az a helyzet, mint az időjáráselőrejelzés terén. A 90-es években az adott kor csúcsszámíógépeivel kb 3 napra tudták egy adott térség, adott felbontású időjárását előrejelezni, olyan 70% pontossággal. Ma, minekután rengeteg pénzt ráköltöttek és jó pár nagyságrenddel nagyobb számítástechnikai kapacitás áll erre rendelkezésre kb ugyan az a helyzet. Nyilván ebbe belejátszik az időjárás alapvetően kaotikus jellemzője, de pont ez az, amit a szakembereknek és azoknak akik erre a pénzt adják tisztában kell lenniük, és tisztában is vannak vele. De ugye nem beszélhetünk nagy áttőrésről ezen a téren, akik ismerik a témát azok tudják, hogy miért. De hát a remény hal meg utoljára. :D Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2025.05.26. 10:40:34
#34