kvp#4
Az amerikai torvenyek kozott anno volt egy rasszizmus ellenes torveny, ami megtiltotta, hogy valakit borszine vagy vallasa alapjan diszkriminaljanak. Ez azt jelenti, hogy nem irhatja ki senki hogy zsidokat, feketeket vagy melegeket nem szolnalnak ki.
Ezt a torvenyt enyhitettek kesobb, hogy pl. mondhatja egy bolt, hogy nem szolgalnak ki melegeket, vilagnezeti alapon. Az mar problemasabb, hogy mondjuk feketek vagy zsidok eseten is mondhatjak-e ezt?
Tobb allamban (pl. Kaliforniaban) vegul azert tortoltek el a rasszizmus ellenes torvenyeket, mert megakadalyoztak a feherek es kelet-azsiaiak (ertsd: kinaiak) elleni diszkriminaciot. A DEI ugyanis a gyakorlatban azt jelenti, hogy negativan diszkriminaljak a feher es kinai ferfiakat a munkaero felvetele soran. Ez is diszkriminacio csak forditott mint ami ellen eredetileg a torvenyek keszultek. Azaz masneven a pozitiv diszkriminalizacio is negativ, csak egy masik csoport elleni negativ diszkriminaciot jelent. Jo peldaval elve ezen elven alapjan anno zsidotorvenyek sem negativan diszkriminalizaltak a zsidokat, hanem pozitivan mindenki mast. A valosag a zsidok negativ diszkriminalizacioja volt.
A modern vilagban azt mondjak, hogy a DEI szabalyok a korabbi elnyomo csoportokat buntetik leszarmazasi alapu csoportos buntetessel, azaz a korabbi feher gyarmatositok leszarmazottait buntetik azzal, hogy nem kaphatnak munkat a tehetseges feher es kinai mernokok csak ha mar mindenki mast felvettek (akkor is ha alkalmatlanabbak). Ez igazabol a fehereknel atlagban tehetsegesebb kinaiak kizarasakor erdekes, mert ok tortenelmileg nem voltak gyarmatositok, hanem pl. az opiumhaboruk soran gyarmatositottak. A valosag viszont a tehetsegesebb emberek kizarasat jelenti a munkaeropiacrol, mindezt a csoportos es generacios bunosseg elve szerint. Ez volt anno a holokauszt alapelve is. Az mar csak plusz, hogy a hatranyba kerulo tehetseges feher ferfiak kozott eleg sok zsido szarmazasu van, tehat a DEI szabalyok a gyakorlatban az antiszemitizmus egy uj formajat jelentik. Persze latva az ujabban nyiltan antiszemita nyugati egyetemi es utcai hangulatot ez egyaltalan nem meglepo.
A fenti folyamat mellekhatasa az lett, hogy a tehetseges amerikai szuletesu, amerikai allampolgar, de kinai szarmazasu mernokok nem kaptak munkat a szilicium volgyben, igy tobbseguk elment olyan helyre dolgozni ahol legalabb felvettek oket, jellemzoen kinai cegekhez. Igy a legtehetsegesebb amerikai mernokok es tudosok szinte kivetel nelkul kinai cegekhez es egyetemekre kerultek. Pontosan igy vesztette el anno meg joval a haboru kitorese elott a tehetseges zsido merokeit es tudosait a naci nemetorszag es ennek a vege az lett, hogy az USA-nak lett atombombaja, nem a nemeteknek. Most az amerikai tudas jelentos resze ment jobb hijan Kinaba a DEI miatt.
"Minden szerződésnek önkéntes alapon kell létrejönnie, állami nyomás nélkül. Úgyis az veszít a végén, aki indokolatlanul kirekeszti a hasznos, tehetséges embereket."
Csak eppen jelenleg az USA all vesztesre Kinaval szemben. Nem amerikai ceg kuzd amerikaival hanem ket orszag versenyez a tehetseges emberekert es az USA eddig aktivan eluldozte a legtehetsegesebb embereit. Minden ceg ami ezt figyelmen kivul hagyja gyakorlatilag az ellenfelet erositi. Persze ne feledjuk, hogy az Apple volt az egyik elso tech ceg ami meg a 90-es evekben Kinaba telepitette a gyartasat, elinditva ezzel az USA deindusztrializaciojat es Kina felemelkedeset. Kivancsian varom, hogy mit mondanak majd a felugyelobizottsag tagjai es a reszvenyesek, ugyanis vegso soron ok dontenek nem a cegvezetes.