#10
Ez az alternatív optikai/IR alapú irányítás azért egyelőre max lehetőség a hiperszonikus rakéták elfogásánál. Ezeket a megoldásokat, amelyek azért kétoldalú, valósidejű adatkapcsolatot is feltételeznek a rakétákkal, tudomásom szerint egyelőre nem valósították meg. De az ötlet nem rossz, de egyrészt valszeg van magán a komplexumon, a felderítő/rávezetést biztosító egységen, is optikai/IR szenzor, amelyekkel a rádiolokációs adatok kiesése esetén lehet a célravezetést végrehajtani, csak gondolom ez kevés a rakéta repülési sebességét jelentősen meghaladó sebességű cél esetében. Másrészt az előbbiek miatt kicsit pazarlásnak tűnik legalább 3 db több milliós rakétát indítani, hogy egy cél pozícióját meg lehessen ezek által állapítani. Amúgy tudomásom szerint persze az amcsik is minimum kettőt indítanak célonként, de nyilván nem emiatt.
Műholdak alapján, hogy mennyire lehet valós idejű helymeghatározási adatot biztosítani, az meg jó kérdés. Talán az oroszok is csináltak mostanában valami passzív radart a Starlinkre, vagy más műholdas rendszere alapozva, akár lopakodók megtalálására is. Amíg egy általában szubszonikus repülési paraméterű lopakodó/hagyományos csapásmérő gépnél ez a idő/hely meghatározás elégséges lehet, egy hiperszonikusnál már itt is problémás lehet.
Az amcsik által K-Európában telepített Aegis Ashore rendszer SM-6 rakétája csak 500 km hatótávolsággal bír földi csapásmérés esetén (nem IRBM), +3M sebességű, azaz nem hiperszonikus, és a dedikáltan hiperszonikus rakéták elleni elfogóképesség csak a jövőben lesz hozzá biztosítva, habár valamilyen (minimális) valószínűséggel nyilván most is képes ilyen sebességű célok elfogására. Ahogy olvasom, de javíts ki ha tévedek. Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2024.12.03. 13:23:41
#10