Irasidus#60
Most, hogy túl vagyunk azon, hogy nem tudom elképzelni, hol lehetne hasznosíthatni, ezért nem lehet, illetve nem is akarok, és nem is tudok gondolkodni típusú érveken, és egyéb gazdasági analfabetizmuson, nézzük meg a fizikát.
Villámhárítás
Egy villámhárító sem életbiztosítás, vagyis nem száz százalékos hatékonyságú, ugyanúgy mellé is becsaphat. De akkor sem nyugodhatunk meg ha a villámhárítót eltalálja, ugyanis nincsenek hatékony módszerek a villámcsapásról leváló kisülések és zaj védelme ellen (ezért kell lekapcsolni az elektromos készülékeket akkor is, ha van villámhárítód), ezért sok esetben ha vihar van, egyszerűen le kell állítani egy kényes üzem, gyár, termelését stb. aminek gazdasági kára van. Ugyanis az igaz, hogy minél nagyobb a villámhárító, annál jobb a védelme, viszont minél hosszabb a vezető rendszer, a zajkisülések nagyság nő, másrészt a szigetelőbe/földbe beérkező elektronok reflexiót hoznak létre ami másodlagos villámkisülést eredményez magából a villámhárítóból, ezért a lehető legrövidebbnek kell lennie, tehát nem járható út, hogy még három métert teszünk rá! És még nincs vége! Ugyanis még számtalan módon tud a villámhárító kárt okozni, ezért másodlagos és harmadlagos villámvédelmi rendszereket építenek be, mert önmagában ez kevés! A villámvédelmi rendszerek megbízhatóságát szabványban rögzítik, amit érintésvédelmi cégek évente többször is ellenőriznek, dokumentálnak, újra számolják. A következő képlet határozza meg villámvédelmi hatásfokot:
Értéke Φ=0.9 vagy nagyobb. Ez azt jelenti, hogy a villám áthalad a védőberendezésen, miközben Npr = NM (1-Ф) számúszor csap be a létesítménybe. Ez a mutató megfelel azon évek számának, amelyek során a villám egyszer csapódik be az épületbe. Továbbá minél magasabb, nagyobb az épület vagy terület ez a szám annál nagyobb. Míg egy családi ház esetében villámhárítóval 500 év, addig egy 9 emeletes irodaépület esetében 6 év, egy transzformátorállomás esetében meg, nos tartós tejet ne vegyél... Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2023.02.02. 08:45:49
