#104
Nézzük a tényeket:
- 1999-ben a NATO összehangolt támadást intézett Szerbia ellen, amire nem volt ENSZ felhatalmazása és Oroszország ellenezte, de a NATO-Orosz tanácsban is képviselt álláspontja ellenére sem tudta ezt megakadályozni.
- Putyin hatalomra kerülésével erős vágyát fejezte ki Oroszország euroatlanti integrációja, és a NATO-val való mind szorosabb együttműködés irányába. Nem sokkal később a nyilatkozatot a Kreml árnyalta és felhívta a figyelmet a Szerbia bombázásával kapcsolatos aggályokra.
- 2003-ban és 2004-ben Grúziában (Georgia) és Ukrajnában nyugati hatást erősen valószínűsíthető, tüntetések forradalmak puccsok zajlottak, amelyek csökkentették Oroszország erejének érvényesülését az országokban.
- 2004-2009 között a NATO 9 Kelet-Európa-i országgal bővült, ami az Oroszok oldaláról biztonságpolitikai oldalról egyre nagyobb aggályokat vetett fel, főleg, hogy a párhuzamos béke és biztonsági rendszerek (ENSZ, EBESZ) hatékonysága is látványosan romlásnak indult. A belépő országok a NATO-n keresztül (gyak USA atom védőernyő) akarták biztonsági igényeiket biztosítani
-2008-ban ugyan közvetlenül nem jelölték Grúziát és Ukrajnát tagnak, de hosszabb távon meghívták a szervezetbe.
- 2008-ban a Grúzia és Oroszország közötti konfliktus kiélesedett. Az észtek ellen (NATO tagállam) Oroszország kiber támadást hajtott végre. 2009-ben kiélesedett az Ukrán-Orosz gáz vita.
-2014-ben újabb ukrán forradalom, még inkább romlottak az orosz kapcsolatok, Krím megszállás, szankciók, háború a Donbasz térségben stb.
- 2019-és 2022 között a NATO-Orosz Tanács nem ülésezett!!!
A fentiek fényében kijelentethetjük, hogy Oroszország sem az ENSZ/EBESZ sem a NATO-Oroszország Tanács keretében nem tudta hatékonyan közvetíteni saját biztonsági igényeit, az utóbbi 25 évben, mióta az utóbbi létezik gyakorlatilag zéró hatékonysággal működik, biztosítja az orosz érdekek becsatornázást az euroatlanti közösség irányába és a konfliktusok tárgyalásos rendezését.
Pont. Utoljára szerkesztette: NEXUS6, 2022.08.12. 09:57:52
#104