kvp#28
"A rakéta (aerodinamikai) formája adott, a rakéta elv (a működése) adott. Az, hogy hogyan válik le a gyorsítófokozat az nem forma, és nem rakéta-elv. Te most engem nézel hülyének, vagy fogalmad sincs mit hadoválsz... Melyik?"
Csak egyszeruen nem erted, hogy mirol beszelek. Nem a raketa elv ter el, hanem a formai megvalositas. Igen is van elteres a kozott, hogy tobblepcsos soros, tobblepcsos parhuzamos vagy kevert rendszert epit valaki. A kozott is van kulonbseg, hogy az alsobb legkorben milyen aerodinamikai format es konfiguraciot valaszt valaki a raketajanak. Mind hatekonysagi, mind biztonsagossagi kovetkezmenyei vannak. (lasd ursiklo mint jo pelda arra, hogyan nem szabad)
"Ha nem érted miért nem építünk így hidat, épületet, vagy rakétát akkor gondokozz el azon, hogy egy szoftver fejlesztése során mennyi erőforrást pazarolsz el, ha valami nem működik, és mennyit a valóságban. Másrészt a tesztelés során emberek halnának meg, ha ezt így csinálnád. Értem én, hogy te kizárólag szoftverfejlesztésben dolgoztál, és csőlátó vagy, és se a gazdasági realátásod nincs, se mérnöki ismereteid, de egy kis józanság kellene, nem?"
Hardver fejlesztessel is foglalkozo mernokkent van tapasztalatom. Eletkritikus rendszerek teren is. Epitettek mar igy hidat es epuletet is. A lenyege az, hogy tudjuk hogy a proba peldany valoszinuleg ossze fog dolni, de igy joreszt kiprobalhato egy-egy uj technika meg mielott emberek mennek a kozelebe vagy legalabbis mielott tomeggyartasba kerul. A berepulopilotak is azert leteznek, hogy alattuk essen szet az uj repulok prototipusa, ne a szeriagyartottak a fizeto utasok alatt. Sokkal olcsobb es gyorsabb belekalkulalni par hibat (es neha par halottat) a tervbe, mint evekig szamolgatni es aztan vegul jo esellyel megis hibas termeket gyartani. Ezzel a megoldassal elkerulhetoek a visszahivasok. De persze az auto- es repulogep gyartok is inkabb visszahivnak egy hibas szeriat, minthogy meg a sorozatgyartas elott szenne teszeljek es ha kell ujratervezzek a jarmuveket. Pedig hosszutavon gazdasagilag elonyosebb, ha a hibak meg a prototipusoknal jonnek elo.
A vilag talan egyik leghiresebb tesztmernoke Neil Armstrong. Egy rakat jarmu esett szet alatta (neha szo szerint), de mindet tulelte. Ha nem o megy a Holdra az Apollo 11-el, akkor valoszinuleg ott marad a leszallo csapat. Megepited, teszteled, ha veletlen meghal a tesztelo csapat, veszel fel ujakat (lasd: Apollo 1).
Amennyire en latom ezt a fejlesztesi filozofiat, amit egyebkent meg az ipari forradalom hoskoraban "talaltak fel" nem ismered es nem tudod, hogy meg a gozmodzonyt is ugy fejlesztettek, hogy neha felrobbant 1-1. Ha nem halt meg a robbanasban a tervezo mernok, akkor visszament a tervezoasztalhoz es tervezett egy jobbat. Elobb-utobb kialakult. De a hidak is igy epultek, par leszakadt (az ujfajtakbol a mai napig szakadnak le), de mindig tanulunk belole. A Virgin Orbital Spaceship Two eseten a fel mernok csapat es az egyik berepulo csapat fele halt meg a tesztelesek soran. https://en.wikipedia.org/wiki/SpaceShipTwo Ehhez kepest a Spacex meg egesz jol all, ugyanis ok mindig taviranyitassal teszteltek idaig.
"Szalmabáb érv, ugyanis nem azért nem működik a Starship mert felrobban, az a következménye annak, hogy selejtes, bevizsgálatlan, elellenőrizetlen eszközökkel dolgoznak."
Ha valamire nincs kidolgozott eljaras es technika, akkor kiserletezni kell vele, hogy megtalaljak a jo megoldast. A spacex minden komponenst ellenoriz kulon is, aztan meglatjak, hogy osszerakva hogy mukodik. A mernoki teruleteken nincs egyetlen igaz udvozito megoldas es ha valami radikalisan ujat akarsz csinalni, akkor szamithatsz ra, hogy elsore nem fog mukodni. Sokszor masodikra sem. Nem az alkatreszeik rosszak, hanem meg nem tudjak, hogy mi a jo alkatresz az adott feladatra. Majd ha mar tudjak, akkor mar konnyu lesz sorozatgyartani. Addig meg probalgatni kell, elobb utobb jo lesz csak ehhez minden hibabol tanulni kell valamit. Igy mukodik a tudomany es a technika fejlodese, de maga az evolucio is.