kvp#24
A proof of work arrol szol, hogy legyen valami fizikai akadalya a vegtelen penznyomtatasnak, igy akinek tobb fizikai eroforrasa van, az gyorsabban gazdagodik, de egy ponton (elvileg) mar tul nagy eroforrasokat kell belenyomni, tul kis haszon erdekeben. A gond ott van, hogy ekkor krazi befagy a tranzakciokezeles is, tehat hasznalhatlanna valik a rendszer. Ez szandekos, beletervezett limit volt.
A proof of stake pedig arrol szol, hogy akinek tobb penze van, az eldontheti, hogy ki kapjon meg penzt es mikor. Ilyen a mostani bankrendszer es ilyen lenne az EU parlament altal javasolt stakeholder democracy is, ahol 1 dollar vagy euro = 1 szavazattal. Mind a hagyomanyos penzpiacokon, mind a kriptok vilagaban 1% 1%-anak a kezeben van a penz 99%-a. Igy a szavazatok 99%-a is ezen keves ember kezeben lenne ha ezt a rendszert bevezetnenk. (a kriptok eseten mar folyamatban van, az EU-ban meg nem ment at teljesen) Igy akinek eleg nagy a vagyona, az a nep szavazataitol fuggetlenul donthetne mindenrol, ideertve azt is, hogy kinek lehet mennyi penze. (mint minden rendes POS rendszernel, ha a tobbsegi tulajdonosok szuk kore ugy dont, hogy meg 10 ezerszerezik a coin-ok szamat es ezeket maguk kozott osztjak el, akkor a penzuk valos erteke nem valtozik, de minden kisbefekteto penze azonnal elinflalodik) POS rendszernel a hiperinflaciorol a tobbsegi tulajdonosok dontenek es ez a tobbsegi kor nagyon szuk minden uj kripto eseten is. (meg perse a fizikai toke eseten is, csak itt vannak meg elvetve nemzetallamok amik nem hajtjak vege vakon a globalis nagytokesek minden donteset)
Elosztott fokonyvi rendszerek eseten jelenleg nincs olyan matematikai modell, ami biztositana a demokratikus mukodest. Kiveve ha minden ember alanyi jogon 1 coin-t kap, hivjuk ezt szavazati jognak. Ehhez viszont nem kell elosztott fokonyv, eleg egy nyitott kozponti fokonyv.
A mai normal bankrendszerek mind kozponti fokonyv alapuak es ezekbol epulnek fel szintenkent a bankrendszer reszei. Annyi fele nem kripto coin van, ahany jegybank. Ez alatt vannak a hagyomanyos bankok a magan szamlakkal. Ez a rendszer a leginkabb energiahatekony, mivel egesz pontosan 0 matematikai redundanciat hasznal. (csak tukor masolatok vannak a fokonyvekrol eltero foldrajzi helyeken technikai okokbol, de az csak a hibak detektalasra es lehetseges adatvesztesek javitasara valo) Ennel minden elosztott rendszer magasabb kornyezeti terhelest jelent. Ha meg hozzavesszuk az elosztott fokonyves kriptografia energiaszuksegletet, akkor nagysagrenddel rosszabb eredmenyt kapunk, mint az egy alairokulcsos fokonyv terhelese. Pl. ilyen egyedi kulcsos kriptografiailag megerositett kozponti fokonyv van minden magyar online penztargepben. Kozel 0 eroforrasigennyel mukodnek (kis filleres mikrovezerlokon) es a bankok is ezt az elvet kovetik a bankszamlak kezelesekor, csak nagyban. Egy elosztott rendszer ennek az energiahatekonysagnak meg a kozelebe sem tud erni.