#30
Igen, ez egy lényeges szempont lehet, hogy a Földön kívül legyen legalább egy másik kolónia, ahol az ember élni képes, úgy értve, hogy a civilizációt fenn képes tartani. Erre már sokan felhívták a figyelmet, mióta az űrutazás reális közelségbe került. Nyilván azért, mert ha a Földet egy olyan katasztrófa éri, ami a dinók jelentős részét is kipusztítótta, gyak 1-2 kg-nál nehezebb élőlények nem élték túl, akkor talán nem pusztul el teljesen az emberi civilizáció, akár a Marsról, Holdról, föld-körüli pályán levő nagyobb űrállomásról újra népesíthetik a Földet. Ez kis valószínűségű esemény, de egy praktikus ok.
Azonban ez nem azt jelenti, hogy meneküljünk mert már tönkretettük a Földet, jön a minmeghalunk! :O Erről azért még messze nincs szó szerencsére!
Másrészt gondolj bele, és nagyon jó az óceánjárós példád, sokakban van ez az építsünk egy jobb társadalmat a Marson lelkesedés! De milyen lenne már ez, hogy gazdagék hereként benn ülnek a lakosztályukban, koktéloznak, moziznak, néha járnak egyet, szelfiznek a Mars-arc előtt, xarnak a világra, a bázis nagyrésze meg éjt nappallá téve küzd az életben maradásért. Mert kb ezt vetíti előre, amit leírsz.
Amíg a luxushajón szolgáló pincér leadja a melót, felmarkolja a viszonylag jó pénzt, és esetleg amúgy a munkája idején amúgy ő is részt vesz azokon a fakultatív programokon, amin a gazdagék, amiért a gazdagék nem keveset tejelnek, aztán a szabiján elmegy szavazni Trumpra, Bidenre, akire akar, kihőbörgi magát az utcán egy BLM tüntetésen, hogy milyen xar a rendszer.
Na addig az űrben ilyet nem csinálhat. Megveszi a One-way-ticketet aztán onnan kezdve egész életében csicskulnia kell.
Hát ennyit egy tökéletes Marsi társadalomról. ;)
#30