kvp#6
A hamburgi vizibuszok mar regota egy fovel jarnak (csak hajovezeto van, mint a buszokon). A dokkolas magneses, a hajohidat hidraulikarakja ki. Tehat a minimalis legenyseg megoldhato es ha olcsobba valik, akkor erdemes automatizaciora cserelni a legenyseget.
Ahol viszont nagy haszna van az automatizacionak, az a katonai jarorozes. Ott mindig a legenyseg hatarozza meg a hajo uzemidejenek hatarat, tehat ha automatizaljuk a jarmuvet, akkor nem kell folyamatos szemelyes emberi jelenlet. Mint ahogy a legi dronok is hatekonyabbak mint az ember vezette felderito gepek. Az amerikai hadseregnek tobb parhuzamos automatikus hajo/tengeralattjaro projectje fut.
Ahol a szel es napenergia altal hajtott hajok jo profitot hoznanak, az a tengeri aruszallitas, leginkabb a nem tul surgos nagytomegu dolgok szallitasa, pl. asvanykincsek, nehezipari termekek. Ezek eseteben az egyik legnagyobb koltseg az uzemanyag, amit nagymertekben le lehetne csokkenteni egy lassabb, szel es napenergia altal hajoval. Ilyenkor persze a legenyseg ellatasa jelentene a limitet, akik viszont kivalthatoak lennenek automatizacioval. Igy egy ercszallito siman mehetne honapokig is a ket kikoto kozott, mivel csak az a fontos, hogy folyamatos es tervezheto legyen az ellatas, az hogy az aru mennyi idot tolt a tengeren egyaltalan nem lenyeges, sot igy meg nagyobb (es mellekesen sokkal lassabb) hajokat lehetne epiteni, amik akar egy evig is mennek ket kontinens kozott, de ezt szinte ingyen teszik. (csak a kozponti szemelyzetet kell fizetni, akik tavolrol akar tobb tucat hajora is tudnak vigyazni egyszerre)
A fenti megoldashoz semmi mas nem kell, csak olcso, kis valaszideju es a Foldon barhol elerheto internet, pl. pont olyan amilyet a spacex epit mostanaban.