#395
A szent iratoknak nem egy, hanem több rétegű jelentése van. Maga az adott esemény leírása a legalacsonyabb, fizikai relaisztikus szinten, ahogy a mai ember is megérti (talán) elsőre, majd az allegória, amire utal, ezenfelül az adott szöveg, adott analógiáit erősíti (pl. a fa gyümölcse, ami a közel 1600 éven át írt Biblia minden korszakában megjelenik), a legjelentősebb értelmezés (az allegória mellett) az archaikus szimbólumoké.
Ez mind egy komplex rendszer hiba nélkül. A kérdés ott lehet, az adott vallás mit tekint kánonnak, pl. mely könyveket tekinti a Biblia részének és melyeket nem? Mely védikus hagyományt követi? Az irányzatok itt térnek el, illetve van értelmezési vita az adott szövegeket illetően - ez természetes korunkban.
A Biblia minden eseménye megtörtént és igaz, ellenben nem mond el mindent, az ott van a "sorok között". A védákra épülő metafizikai hagyomány (hindu vallások) segítségével feltárható, néhány sejtelmes biblikus utalás. Pl. az apokalipszis négy lovasa a hindu kronológia négy világkorszakát jelenti.
És így tovább.
#395