• defiant9
    #44
    "Az EU integráció elmélyítése ugyanis nem feltétlenül a tagállamok érdekeinek csorbításával kell hogy járjon"
    Költeni az ESA-ra vagy a közös hadseregre pénzből lehet. Ezen pénzt elköltése most nem EU szinten dől el hanem a tagállamok kormányai döntenek róla. Nálunk tipikusan úgy hogy Lölőék/más strómanok kapnak egy rakat pénzt, miért is mondana erről a gyarló kormány? Arra sem hajlandóak a tagállamok hogy egy erős EU ügyészség joghatálya alá bekerüljenek. Amerikában standard hogy van egy szövetségi szintű nyomozó hatóság/ügyészség/bíróság. Erre nem képes az EU a tagállamok gáncsoskodása miatt, és ezért is nő a lemaradás.

    „Szóval ez az adok-kapok már túl régóta folytatódik ahhoz, hogy még egyáltalán lényeges kérdés legyen, hogy ki is kezdte valójában.”
    Ettől a tény még tény marad. A konzervatív beállítottságú kormányok/emberek integráció ellenesek. A liberálisok pedig nem. És épp te állapítottad meg hogy a korábbi/mélyebb integárció kellett volna a nagyobb sikerhez. Ergo a konzervativizmusban meg is találtuk az egyik root cause-át a lemaradásnak.

    „GDP azonban általában az USA fölött volt az elmúlt évtizedekben!”
    Ez így azért nem igaz mert amit statisztikát látsz az MGM research oldalán az 28 tagállamra vonatkozik(a jelenlegi állapot már csak 27), tehát azon országok értéke is benne van akik akkor még nem voltak tagok(az viszont még szerepel benne aki már azóta kilépett), másrészt a 2017-2018 -as keltezésű/elérhető adatokra épülő MGM-es cikk hibás US adatsort tartalmaz, ellentmond az világbank/OECD adatinak amik viszont egybecsengenek a hivatalos amerikai kormányzati számokkal. Azt tőlük kellene megkérdezni hogy miért, de jobb a frissebb/hivatalos adatokra építeni. https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.MKTP.CD?end=2019&locations=EU-US-CN&start=1980
    Az egyébként igaz hogy ezen pár évtizedben voltak időszakok hogy az EU dinamikusabban fejlődött, azonban az utolsó évtized stagnálása rányomja a bélyegét a végeredményre. Gazdaságilag talán az euroövezet tekinthető egy olyan egységnek aki méretében megfelelője az USA-nak és legalább a közös pénz ami a gazdaság alapaja( eliminálja az árfolyamkockázatokat egy cég működéséből) megvan. Ebben az összevetésben nyilván még nagyobb lenne az EU lemaradása.


    „A GDP EU-t illető hektikusabb változása az a versenyképesség romlásával a piacok átalakulásával magyarázható. A kérdés inkább az, hogy az USA GDP növekedése ilyen szituban hogy tud ilyen szép monoton növekedő lenni!?”
    Hát igen, ez is a kérdés része. Én már adtam rá választ, várom a tiédet. A hektikusság egyik nyilvánvaló oka egyébként hogy hiába a papíron egységes piac attól még a görögök simán a csőd szélére tudtak kerülni(beszakadó GDP-vel), és PIGS-es társaik sem brillíroztak. Erről beszélek végig, nincs egységes kormányzat/gazdaság, a nemzetállam határok mentén drasztikus törésvonalak vannak, egy német államkötvény köszönőviszonyban sincs mondjuk egy göröggel, az USA ilyen szempontból sokkal homogénebb, stabilabb szövetségi rendszer.

    „Mégegyszer kérdem ez a XXI. szd-ban olyan hatalmas gát és költségnövelő tényező, hogy az EU-ban, adott régióba küldött terméket 3-4 nyelven is felíratozni kell? Ne már!”
    Tehát szerinted 3-4 nyelvvel lefedted az EU piac 75%-át? Nem. Egyébként nem a címke a költség, de gondolj csak bele, a termékhez kell reklám is, beszélni kell a helyi adminisztrációval, más nyelven kell üzleti partnereket keresni, a munkaerőt sem toborozhatod olyan széles körből. Ezek gyilkos dolgok tudnak lenni, a címke a terméken mégcsak elbír 10-20 főbb nyelvet, bár megjegyzem hogy dög nehéz néha megtalálni a sajátodat, mert kénytelenek voltak 4es sűrített betűméretet használni, úgyhogy ez fogyasztó szempontból sem optimális. Egyébként meg az EU GDP 70-80%-a szolgáltatás, nem termék és itt sokkal relevánsabb komponens a nyelv. Egyedi példa amit nem szeretek de volt például valamelyik ismeretterjesztő csatornán sorozat amerikai akvárium, meg medence építő vállalkozások munkáról. Az látszott hogy keresztül-kasul utazgattak Amerikában különböző államok közt és vállaltak munkákat, és mindenkivel anyanyelvi szinten tudtak egyeztetni az igényekről/megvalósításról. EU-ban ez elképzelhetetlen lett volna.