Informatika és tudomány

Gyurkity Péter

Az EU is visszatérő rakétát akar

Az új típus ugyanis sokban elmarad a SpaceX jelenleg használt megoldásaitól.

Igencsak érdekes nyilatkozat hangzott el június végén az EU belső piacért felelős biztosának szájából, amelyben megemlítette a rakéták területén kialakult, számukra korántsem kedvező helyzetet. Az elmondottakból kiderül, hogy nem elégedettek a verseny állásával, ezért a jövőben ők is többször felhasználható, visszatérő rakéta megjelenését szeretnék megvalósítani.

A Reuters beszámolója szerint a problémát elsősorban az jelenti, hogy a jelenlegi típust leváltani hivatott európai Ariane 6 rakéta ugyan kínál néhány fontos előrelépést, eközben viszont a többszöri felhasználhatóság terén nagyon lemarad az amerikai riválisoktól, amire az a magyarázat, hogy a hosszas fejlesztési fázisban csak félmegoldások születtek erre vonatkozóan, amelyekből végül szinte semmi nem valósult meg. Emiatt már most el kell kezdeni a munkát az Ariane 7 típuson, amely ebből a szempontból is valódi megújulást kínálna, ehhez viszont komoly tőkeinjekcióra, valamint hosszú évek komoly tervezési és fejlesztési munkájára lesz szükség, vagyis a hátrányt egyhamar nem fogjuk ledolgozni.

A hatodik változat mindenesetre kínál néhány előnyt közvetlen elődjéhez képest, hiszen itt 2, illetve 4 gyorsítórakéta alkalmazása mellett lőhetünk fel további eszközöket az űrbe. Előbbi esetben nagyjából 82 millió dolláros költség mellett juttathatunk el 5 tonna rakományt a kommunikációs műholdak által preferált GTO-pályára, míg utóbbi révén már 135 millióért küldhetünk 11,5 tonnát a GTO-, illetve 5 tonnát a geostacionárius (GEO) pályára. Ezzel szemben a Falcon 9 alkalmazásával (a becslések szerint) jelenleg akár 50 millió dollárra szorítható le a fellövések költsége, ezzel ráadásul picivel nagyobb rakományt lőhetünk fel, míg a jóval nagyobb Falcon Heavy még az A64 (tehát a 4 gyorsítóval ellátott Ariane 6) mutatóit is meghaladja, 115 és 130 millió dollár közötti számlával, amely egyes hírek szerint akár 90 millióra mérséklődhet. A cég egyébként a napokban lőtt fel egy újabb GPS-műholdat, ezzel az amerikai légierő is elégedett volt, míg az EU egyelőre az új költségvetést készíti elő, amelyben a remények szerint akár 16 milliárd euró juthat majd erre a területre.

Eközben a NASA is folytatja a járványhelyzet miatt félbeszakadt munkát, az SLS esetében újabb tesztekre kerül sor, bár a bemutatkozástól még picit messze vagyunk.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Irasidus #59
    Ember, a Magyar Űrkutatásról volt szó! Nem igaz, hogy nem érted... fuss neki a szövegnek mèg egyszer.
  • ostoros #58
    Ja, persze. Belülről láttad, mi? Juj, hát nem tudtam, hogy az ESA-nak tetszik dolgozni, kedves uram! Hát el is bujdosok szégyenemben mindjárt, hogy is merném megkérdőjelezni a professzor úr szavait!
    :D
  • Irasidus #57
    Lehet, hogy szóról, szóra elmondtad egy ESA munkatárs nyilatkozatát, de ettől még nincs igazad sem neked, sem az állítólagos munkatársnak, akinek egyrészt tényleges a magyar helyzetről fogalma sem lehet, másrészt ezek szerint nem tud a PECS program, a folyamatos magyar halasztás kérelméről, ami egyébként nyilvános... 2003. november 5-én Magyarország aláírta a PECS-dokumentumot - Cooperating State agreements with ESA - ami szerint nekünk 2007-ben lehetőségünk lett volna csatlakozni az ESA-hoz, amit elhalasztottunk. Ha már ennyire kivagyisági kérdést csinálunk belőle, én meg a kezembe tartottam azt a dokumentumot, ami az első halasztási kérelmet tartalmazta, bársonyzöld irattartóban volt, ha érdekelnek a részletek, és konkrétan belülről követtem az egészet. Arról viszont amit írtam, sem a sajtó nem beszélt, sem az ESA nem tudott, mivel titkolni kellet, de te biztos többet tudsz otthonról a fotelből, csak azzal nem vagy tisztában, hogy nem minden zajlik nyilvánosan, és sok nyilatkozat csak olyan töltelék. Ellenben a magyar költésgvetés nyilvános, nézd meg mennyit szántan az űrkutatásra, és mennyi volt az ESA-nal előirányozva, illetve nézd meg, hogy fél évente új államtitkárt kapott az űrkutatás, akik semmiben nem volt érdekeltek, nem is foglalkoztak ezzel. Ezek is nyilvánssak.
    Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2020.08.08. 07:53:15
  • defiant9 #56
    "funkcionálisan elapadhatatlan."
    Nem tudom mit jelent a funcionlásian elapadhatalan. Van egy kormány, annak prioritásai, ehhez kormányügynökségek, amik programokat indítanak, a programokban pedig versengés van a beszállítók közt. Ha a kormány úgy dönt hogy megváltozatja a prioritásokat vagy az ügynökség más jellegű programokra adja a beszűkült forrásokat, amiben a konkurens beszállító esetleg jobb, akkor nagyon gyorsan elapdnak ezek a források. Relatíve friss hír a SpaceX is kapcsán a konkurens űr internet cég csőd széléről való visszatáncolása:
    Satellite internet company OneWeb is back in the space broadband race against SpaceX’s Starlink network, thanks to a late $1 billion bid that should rescue the former from bankruptcy.
    OneWeb’s new owners, pending court approvals of the sale later this year, will be the U.K. government and Indian telecommunications conglomerate Bharti Global — which each have committed $500 million in capital to finance OneWeb’s return from bankruptcy. Before OneWeb filed for bankruptcy in March, lead investor SoftBank had pumped about $2 billion into the company.
    Sem az állami, sem a magánbefektetés milliárdjaira nincs garancia.
  • ostoros #55
    Bocs de a több milliárd dolláros összeg funkcionálisan elapadhatatlan.
  • ostoros #54
    Nos én nem tévedek. Hanem szinte szóról szóra azt mondtam amit az ESA egyik munkatársa nyilatkozott évekkel ezelőtt egy magyarra fordított interjúban.
  • Irasidus #53
    Tévedsz. A mindenkori kormányok nem akarták a felvételt. Társult tagok voltunk, kimaxoltuk amíg lehet, és bortasztó kínos volt, hogy még ez után is haldékot kertünk... nulla forintot szántak erre évekig. Ha nincsenek elhivatott munkatársak akik sajàt pénzükön utaztak, amúgy kötelező konferenciákra, még ennyi se lenne.
  • defiant9 #52
    A 'csöcs' szóhasználat azt sugallja hogy onnan ellenszolgáltatás nélkül jön a manna elapadhatatlanul. Ez itt nem áll meg, A SpaceX ma piaci alapon versenyképes áron szolgáltat. Nyilván ez nem a lakossági szektor, itt a kormányzati rendelések fontos szelet, de ez trivialitás. Maga a NASA amire sokkal jellemzőbb az hogy az adófizetők pénzét költi, komolyabb piaci alapú hatékonysági kényszer nélkül.
  • ostoros #51
    "Az, hogy Mo miért utolsónak csatlakozott a régióból az ESA-hoz is kb ebbe illik bele. Nem azért nem csatlakoztunk, mert be akartunk tartani a cseheknek, vagy a franciáknak, hanem mert évtizedekig az űrkutatás marginálisnak látszó városihülyeségnek tűnt a magyar politika számára, amit az EU feleslegesen pénzel, von el rá forrásokat."

    Ez nem egészen így történt. Az ESA nem vett fel minket, nem pedig mi nem akartunk csatlakozni. Az ESA ugyanis más elveken működik mint az EU. Amint az ESA úgy látta, hogy van itt értelmes ipar, ami képes hozzátenni az ESA munkájához fel is vettek.
    Annyiban a magyar vezetés felelőssége a dolog, hogy baszott az ipar fejlesztésre koncentrálni, és a "mezőgazdasági ország" ostoba mantrát nyomatták vagy húsz évig.
  • ostoros #50
    A space x az állami csöcsön lógó magáncég, mint a boeing. Se több se kevesebb. Csak a marketingjük jobb.
További bejegyzések a fórumban...