#41
Ki lehet indulni a BREXIT szavazás eredményeiből a konzervatív oldal meg(el)ítélése során, meg mondjuk történelmi példákból is. Pl. Svájc, vagy a Monarchia, Jugoszlávia, Csehszlovákia, vagy Belgium többnemzetiségű államalakulatok, vagy azok voltak, ott ki volt a konzervatív, az aki meg akarta ezeket tartani, vagy aki szét akarta, akarja robbantani őket? Az, hogy adott, szövetségi jellegű államalakulatot ki tart kívánatosnak és ki dolgozik ellene az nekem úgy tűnik, hogy soxor aktuálpolitikai kérdés inkább, mint klasszikus politikai irányzathoz tartozásaé. Lásd a statisztikád 2/3 vs 1/3 arányai és nem tiszta politikai irányzat szerinti összhangja.. A BREXIT szavazások meg ráadásul gyak az állatorvosi lovai annak, hogy a belpolitikába más államok érdekei hogy tudnak beleszólni a XXI. szd globalizált viszonyai között. Mindenkinek a BREXIT végrehajtása volt az érdeke, kivéve az EU tagországait és a briteket. Szerinted?
Amúgy piaci szempontból Amerika mennyire tekinthető egységesnek, a 12% körüli fekete lakosságával, a 5% ázsiai lakosságával, és 17% latin lakosságával, ráadásul azok soxor gettókban, negyedekben laknak, vagy bizonyos államokra koncentrálódnak? Washington DC 48% fekete, déli államok lakosságának 30%-a latin. De miért is jelent gondot a XXI. szd-ban a termékek felcimkézése különböző nyelveken Európában és miért nem az USA-ban? Aztán az adózás is államonként eltérő. Biztos, hogy Amerikában jelentősen nagyobbak a vállalkozások lehetőségei, kisebbek a korlátok az európaiakhoz képest?
#41