asgh#28
Ezt magyarázom, hogy 100 millió $-t európai vállalkozó is el tudna égetni űrkutatásra, csak mögötte nem lenne egy űrügynökség, ami hozzávágna még 1.5 milliárdot, ha sikeres a pályázata.
Nem a kockázatmentesség a kérdés, kockázat a 100%-ban állami projektekben is van, hanem az üzleti modell.
Gyakorlatilag az USA magán űrcégei két utat követnek: a NASA-t pumpolják tehát gyakorlatilag állami pénzből élnek, vagy amolyan úri hóbortként játszadoznak űrhajósdit (Amazon).
Ha pl. a NASA egyik pillanatról a másikra visszavonná a SpaceX összes megrendelését nem biztos, hogy a SpaceX túlélné. Ugyanez a helyzet Boeing-el: ha a NASA elzárná a pénzcsapot, akkor leállítanák az űripari fejlesztéseiket, nem folytatnák magántőkéből.
A magán űripar az USA-ban csak egy extra biztosíték a rendszer stabilizálására, attól még az űrkutatás alapvetően állami tevékenység marad.
Ami az USA-EU gazdasági különbséget illeti, ezt nem lehet elintézni annyival, hogy hát ott egységes és liberális a piac, az EU-ban meg nem. Ez sokkal inkább függ a történelmi örökségtől, mint a politikai rendszertől. Pl. az USA a két világháborún meggazdagodott, Európa pedig elszegényedett.
A nemzeti államok sokfélesége az EU-ban pedig egyszerűen egy adottság, akár tetszik, akár nem, de létezik. Európában volt már kísérlet kulturálisan eltérő nemzetállamok föderális államba kényszerítésére, Jugoszláviának hívták, annak is milyen jó vége lett ugye.