kvp#5
Amerikaban van egy olyan jellegu hagyomany, hogy szolasszabadsag. Amikor egy maganceg ezt korlatozza vagy befolyasolja a sajat platformjan, akkor szerkesztoi tevekenyseget vegez. Viszont csak a teljesen partatlan es velemenyt soha nem nyilvanito platormok kaptak felmentest a tartalom alapu felelossegrevonhatosag alol. Amint egy platform velemenyt nyilvanit barmilyen nalluk megjeleno tartalommal kapcsolatban, mar kiadonak szamit es _minden_ nalluk megjeno tartalomert felelos. Tehat vagy csondben maradnak (mindig) vagy elozetesen kell cenzurazniuk az utolso megjeleno hozzaszolast is, egyekbent rajtuk van a buntetojogi felelosseg a benne allok miatt. Mivel az utobbit anyagilag nem birnak, ezert a cegek reszerol barmilyen megjegyzes nagyon veszelyes abbol a szempontbol, hogy ha a szenatus elkezdi betartatni a torvenyt, akkor onnantol minden torvenyellenes hozzaszolasert felelosek es minden megjenitett maganvelemenyert perelhetoek. Nincs atmenet a ketto kozott vagy az egyik vagy a masik kategoriaba tartoznak. Nincs olyan, hogy az elnok oldalara odairnak barmit, de egy tini halalos fenyegetest a haverjai fele meg buntetlenul kirakhatjak. Mivel amerikaban a birosagi rendszer tobbe kevesbe mukodik, ezert nem valoszinu, hogy a befektetok magukra akarjak huzni azt a szabalyozasi rendszert ami az irott sajtot joreszt kiutotte a piacrol. Nem veletlen probaljak a befektetok a facebook vezeteset is levaltani, ugyanis a nyilt politizalas rossz az uzletnek es Trump is erre jatszik a twitter eseten. Egyszer mar bejott neki, amikor cenzurazni probaltak. Jelen esetben mogotte van a torveny, a lakossag es a nagytokesek egy jelentos reszenek a tamogatasa is. Meglatjuk ki nyer.