zakzag#177
Igazad van, teljesen lehetetlen a valószínűsége annak, hogy egy szerves anyagokkal teli vízben egy csettintésre előálljon egy olyan élőlény, ami 500 bázispárból álló DNS vagy RNS szálat tartalmaz. Örülök, hogy ezt sikerült bebizonyítani, de úgy vélem, hogy a modelled csak ennek létrejöttét cáfolja, magát az életét nem.
Az meg hogy ez isten létét támasztaná alá, sajnos nem látom miből következne. Vagy hogy miért nem pl. a nagy spagettiszörny létezését bizonyítja? Melyik az a lépés a gondolatmenetedben, ami egyértelműen alátámasztja egy omnipotens lény teremtő aktusát, és nem mondjuk egy kicsit kevésbé mindenható istenke cselekedetét? Nem igazán látom be, hogy kicsit is igazad lenne.
Ott követed el a hibát, hogy az élet nem egy pillanat alatt jöhetett létre, hanem annak is evolúciója volt. Lehetséges forgatókönyveket már többen felvázoltak, de az egyik kedvencem Gánti Tibor kemotonelmélete, mert a maga egyszerűségében nagyon szépen vezeti le a szervetlenből szervessé válás folyamatát, konkrét vegyületek nélkül. Csak mert ugye nem kötelező a víz mint közeg és a szén,hidrogén mint építőelem az élethez.
Gánti a kemotonelméletében megpróbálja felállítani az élettel rendelkező egység minimális alrendszereit, és jóval tovább jut, mint Stanley Miller, az első tudós, aki az első ilyen ún. ősleveskísérletet végezte.(1953). Miller egyébként inkább csak azt tudta alátámasztani, hogy csak a biológiailag fontos vegyületek hogyan keletkezhetnek.
De vagy igaz, vagy nem, az biztos, hogy az élet keletkezéséhez sok szerves vegyületnek kell egy helyen lennie. De ennek másik forrása lehet pl az üstökösök, amikről ma már tudjuk, hoyg rengeteg féle szerves vegyületet hozhattak a földre. Már csak azért is, mert az ezekkel végzett számítások szerint az üstökösök valószínűleg a mostani óceánok vízmennyiségének kb 10-szeresét szállították a földre a nagy mennyiségű szerves vegyülettel egyetemben.
De az is igaz, hogy CO, CO2 valamint NH3 légkörben plazmakisülések után aldehidek és aminosavak keletkeznek. Kiszámolhatod, hogy mekkora esély van arra, hogy teljesen véletlenszerűen szaladgáló molekulákból egyszer csak összeálljon egy aminosav, de az pont annyira releváns, mint az előző számításod: nem így keletkeznek.
Ezzel a ténnyel nehezen vitatkozhatsz: egyszerű, mindenhol jelenlevő anyagokból, mint a fent említett 3 molekula, energiabevitel segítségével komplex molekulák állnak össze, amik maguktól nem tudnának. De nem is kell.
És itt következik Gánti kemotonelmélete:
egy olyan molekulának kell létrejönnie, amelyik egy autokatalitikus folyamat során (autokatalízis: olyan vegyi folyamat, amelyben a katalizátor (a folyamatot gyorsító anyag) magának a reakciónak az egyik terméke) önmagát másolja le.
Az, hogy ilyen molekulák léteznek, és nem is bonyolultak már tudjuk: a műanyaggyártásban használjuk őket. Ha megfelelő közegbe kerülnek, akkor az alapanyag bizonyos koncentrációjának elérése után a molekula egyszerűen megduplázódik. Így gyártanak műanyagot. De ez lehet a kémiai evolúció első lépése is.
A második lépés, hogy az autókatalízis folyamán a másolás ne legyen tökéletes, és mutáció következzen be annak során, méghozzá egy speciális mutációnak kell bekövetkeznie: a körfolyamat során keletkezzen még egy melléktermék, egy olyan molekula, amelyik nagy számban magától membránt képez. Ilyen molekulák is léteznek, és ezzel burkot képez a templátmolekulák köré. A folyamatnak van még pár lépése, és mindegyikhez sok véletlen és "szerencse" kell, de a végeredmény egy olyan bonyolult rendszer lehet, ami már-már élőnek nevezhető.
Akit érdekel a részletes leírás, az elolvashatja a MEK-en:
http://mek.oszk.hu/03200/03287/03287.pdf
Engem teljesen meggyőzött, remélem mást is meg fog.