• Gravitoni
    #131
    Tehát a lényeg, hogy egyetlen dimenzió tesz csomókat, a szürke animáción látható módon.. nektek is voltak ugyan különböző tört dimenzióitok, de nem a megfelelően hajlítgattátok őket. Az én definícióm szerint mindig egy n találkozáskor az abszolút dimenzió n+1 relatív dimenziót hoz létre... amíg tört értékű a dimenzió , pl. 2.5 dimenzió addig 2 + 0.5 ként és 3 - 0.5 -ként is lehet értelmezni.. csatolhatod az értelmezését úgy is hogy 2 dimenziós kört rajzolsz bele, de értelmezheted úgy is hogy valójában már egy 3 dimenziós gömb hajlított gömbhéjára rajzolod a kört, így a PI_2 értéke pontosan azok között az értékek között fog mozogni amit alul látsz: 2 és 4 között ... Nagy különbség van a tört és az egész dimenziók között , de az értelmezések váltják egymást szintén abszolút és relatív nézetekben, nem mindegy hogy te magad is pontosan onnan figyeled meg a formát, amit vizsgálsz, vagy már eleve alacsonyabb/magasabb számú dimenzióról..

    Ilyenformán a 3 féle geometrizáció tolódik el: O<1 , O=1 , O > 1 , ez pontosan az a 3 féle nézőpont amit alul látsz a PI generátorok 2 határ és egy cél értékével.

    A különbség az értelmezések közt mindig végtelen előtt és végtelen után , váltakozás irracionálisok és racionálisok közt megy végbe.

    Ha megfigyeled minden második (minden páratlanadik) PI_n racionális és minden páros PI_n irracionális, ráadásul PI_2 többszöröse... ez abból következik, hogy a dimenziók teteje a három értelmezés közül az egyikben a : 4 ..

    a 4 dimenzió az ahol a legtöbb a szabályos natív térkitöltők száma : pontosan 3 darab. Tehát az izgalmas dolgok , amelyek megvilágítják hogy mi történik valójában az végbemegy a 2 a 3 és a 4 dimenzión.. Mindent meg tudsz érteni hogy miért annyi a PI amennyi, miért ennyi a két szélső értéke és miért a 4 a dimenziók teteje és hogy melyik értelmezés szerint.

    A 3 értelmezés közül az abszolút értelmezés szerint 1 dimenziód van , a darab számát tekintve.
    4 dimenziód van , amikor 3-szor találkozik önmagával, és ezzel kiadja a terek tetejét, és ezen a ponton az idő fogalma megszűnik létezni..

    Az "idő" mindig a tört dimenziót jelenti.. A hajlás folyamata, amikor a dimenzió még hajlik amit kiegyenesedett máris térré válik, persze az abszolút és relatív értelmezés szerint megintcsak rotál az értelmezés maga is: amint rákerülsz az adott dimenziókonfigurációra az effektus megfordul: ami addig kívülről egyenes volt az rákerülve elgörbül, és fordítva , ami kívülről görbe volt , az rákerülve kiegyenesedik.


    Ezt nehéz lehet így neked első nekifutásra megérteni , de segít ez a táblázat, hogy mik az operandusz rotációk:



    Azért mert maguk az értelmezések is eltolódnak : ezért én AUTOGEOMETRIZÁCIÓnak neveztem el ezt a jelenségek.. amelynek persze végtelen számú találkozási pontja is lehet, amit álló helyzetben lévő merev testként lehet ábrázolni ama 4 dimenziós térben.
    Utoljára szerkesztette: Gravitoni, 2019.11.18. 21:48:11