• Cyberdog
    #50
    Mert gondolom a megszálló hadsereg olyan csodás úriemberek gyülekezete volt. Mindenki betartotta a hadviselés íratlan szabályait.

    S melyik kitaláció? Az (ma) egyszerű betegségekbe való elhullás? Mert ez tény. Hogy egy tüske szúrásába is bele lehetett halni? Mert ez is tény. Szepszist kapott vagy egyéb más gennykeltő baktériumok támadták meg az alul táplált, rossz higiénés, legyengült szervezetet, mert ez is tény.

    Vagy, hogy a katonák erőszakoltak, fosztogattak az inváziók, a hadjáratok alatt, mert ez is tény. Hadviselési pszichológia kezdőknek. Demoralizált az ellenséget. S nem utolsósorban a fosztogatásokból egészítették ki az amúgy is szűkös zsoldjukat. Most már jó lenne leszámolni a mázos rózsaszín felhőbe bugyolált romantikus tévképzettel a középkorról. Az, hogy Shakespeare sok drámája - legyen az királydráma vagy romantikus dráma - középkorban játszódott (mert a középkor végét legtöbbször, 1500-ra teszik), attól még egyáltalán nem volt az.

    A közbiztonság nulla volt. A korrupció hatalmas. A városőröket ha lefizették, akkor másfelé néztek. A nemesek kényük kedvük szerint uralkodtak és vetettek ki adókat, nem beszélve a királyi adókról is.

    A röghöz kötöttség sem újkori kitaláció, hanem valós dolog volt, amit rendeletekkel is szabályoztak. A késő középkortól lehet találkozni néhány ország törvénykezésében reformpróbálkozásokkal ilyen-olyan sikerrel.

    Magyar Királyság területén az 1405-s évi királyi törvény (Zsigmond) részlegesen engedi a parasztok szabad költözését. Ami akkor történhet meg, ha földesúr bűnt követ el a jobbágy kárára, és azt a kárt nem fizeti meg. Akkor a jobbágy foghatta a cókmókját, azt mehetett máshova ha akart.

    De ez is csak részleges volt. Esetleg ismerősen csenghet a jobbágyfelszabadítás kifejezés. Nézz utána és olvass. Érdekes dolgokat olvashatsz erről. Ha megy az angol, akkor még kiterjedtebb anyaghoz férhetsz hozzá.

    ami nem kevés.
    . Dehogynem. Látom fölöslegesen írok bármit is.
    középkor - kis jégkorszak (1170(1200) - 1860) Telek hidegek, tavasz szinte nincs, nyarak esősek és hűvösek, és általában 1,5 hónapig tartottak. A termények nem értek meg, elrohadtak az állandó esőktől, - a termelő férfiak nagy része a hosszú háborúkban szolgáltak, voltak ahol a családok is velük tartottak egy hosszú hadjárat során, de az a család már nem nevezhető termelőnek) , akik otthon maradtak, gyerekek, nők, öregek (persze ha megélték a 40 évet) - a ház körüli munkák, gyereknevelés, állatokról való gondoskodás, szövés, fazekasmunkák, sőt néhol még a kovács munkák is nőkre hárult, és e mellé még most megkapták a földművelést is, meg néhol még vadászatot és halászatot is.

    Nézz utána, hogy miket evett egy középkori paraszt és hogy mennyi volt ezek tápértéke. S az sem mindegy volt, hogy mit ettek. Mert a középkorban szigorú vallási előírások voltak az élelmiszerek terén.

    Erre szokott jönni azaz ellenérv, de hát léteznek középkori szakácskönyvek, amik most megint milyen divatosak.
    A válasz erre... persze, hogy léteztek. De nem a parasztoknak. Hisz amúgy sem tudták elolvasni, a kezükön tudtak számolni, de a számjegyeket már nem ismerték, így hiába írta le valaki, hogy 4 maroknyi liszt. Amikor azt nem tudta leírni, hogy mi a 4 és mit jelent és még a betűket sem ismerte.

    Aki meg azt mondja, hogy milyen változatosan ettek és, hogy milyen egészséges volt amit ettek, az ne egy kétséges fitneszoldalról szedje az információit.

    Igen ehettek volna változatosan, ha lett volna mit. De mint mondottam, háborúk, járványok, fosztogató bandák, éhínség, rossz higiénés környezet, (termelésre nemigen alkalmas) tartós időjárási tényezők, alapból rövid élettartam. A termelő népesség sok helyen egyszerűen kihalt ezek miatt. Területek néptelenedtek el.

    De legyen... itt van egy középkor főbb élelmiszercsoportjai

    Gabonafélék
    - Árpa (ha tavaszi árpa, akkor a betakarítása, július második fele, ha őszi akkor június eleje)
    - Köles (betakarítás: augusztus vége - szeptember eleje)
    - Zab (betak: július vége-augusztus)
    - Rozs (mivel igénytelen, nem olyan fontos a vetési idő, ősszel, nyáron tavasszal is lehet. Így a kis jégkorszak időjárási tényezőinek ez állt ellen a legjobban, ezért is terjedtek el a parasztok körében a rozskészítmények, mint a rozskenyér)
    Búza

    [b]Gyümölcs, zöldség és hüvelyesek[/b]
    - makk (mérsékelt éghajlaton]
    - mandula (mediterrán, Nyugat-, Közép- és Kelet-Ázsia, korai középkor nyugat-Európájában, még hírből sem ismerik sok helyen)
    - bab
    - sárgarépa
    - Gesztenye
    - Fokhagyma
    - szőlő (de ennek a növénynek a termesztését sok helyen földesúri rendeletek szabályozták)
    - citrom (India, a mai Irán területe és IV. századtól Itália, és Görögország)
    - lencse (elterjedt volt egész európában)
    - Limes (mint a citrom)
    - olívabogyó (mediterrán területek és kis-Ázsia)
    - hagyma (Ázsia, Afrika. középkorban Kolumbusz is hozott magával Európába az észak-amerikai változatot)
    - narancs (Ázsia, Kis-Ázsia, Észak-Afrika a földközi tenger északi partja)
    - gránátalma (India, mai Irán, Kis-Ázsia)

    Hús és hal
    - Csirke (néhány helyen vallási tilalom alatt állt)
    - Tőkehal (nem minden folyóban volt elterjedt)
    - Kecske
    - Liba
    - Hering (tengerparti települések)
    - Sertéshús (vallási tilalom alatt állt sokáig)
    - Őz (földesúri monopólium a vadászatára)

    Savanyú káposzta
    Tejtermékek és állati termékek
    - Sajt
    - Tej

    Ha megnézzük a listát, akkor lehet következtetni belőle, hogy Európa lakosságának jó részénél, a listán szereplő ételcsoportok több mint a fele kiesik. Azért mert termesztéséhez, túl hűvös vagy nedves az idő, vagy mert vallási tilalom vagy földesúri monopólium alatt áll vagy mert a hatalmas távolságok miatt nem érne célba időben, mielőtt megromlik, ezért nem is éri meg exportálni a távoli országokba, területekre.

    Szerintem még feljegyzést is találsz - ha keresgélsz - korokra lebontva, hogy az átlag földműves mennyi kalóriát vitt be, mekkora volt a napi szükséglet és, mekkora volt a tényleges bevitele. Keresgélj.

    amiket meg eddig leírtam, nem kitaláció volt. Tudod van olyan, hogy írott történelem, aminek az alapja a különböző megmaradt feljegyzések. Emberekről, városokról, falukról. Élelmiszer termelési és fogyasztási adatokról.

    Ja és a só. Az egyik olyan dolog, amiért háborúk robbantak ki, mivel az étel ízesítése mellett, fertőtlenítő hatású is, Volt olyan kor, mikor pénzként is használták a sórudakat és drágább volt az aranynál is. Európában. emiatt az egyszerű középkori ember leélt úgy egy életet, hogy soha nem találkozott sóval. Pedig az egészséges élet egyik alapja a só.

    De a korai középkori konyhákból, teljesen hiányzott a só, a kései középkorban is többségében, a nemesek engedhették meg maguknak.

    Utoljára szerkesztette: Cyberdog, 2019.08.08. 23:04:26