1200-as években egy jobbágynak is több szabadideje volt, mint ma egy ázsiai munkásnak
Komolyan ezt honnan szedted?
Korai középkor. Na nézzük, hogy milyen is volt egy földműves élete:
A korai középkorban, a feudális rendszer alatt, egy paraszt élete nehéz volt:
- A középkori paraszt élete még a későbbi középkorban is nehéz volt, és a munka kimerítő volt. Követte az évszakokat - őszi szántás, tavaszi vetés, augusztus betakarítás. A munka hajnalban kezdődött az állatok felkészítésével, alkonyatkor pedig beterelte az állatokat, lecsutakolta őket és bezárta a karámba őket
.
- Egy paraszt kunyhója borzasztó volt és koszos, szalma vagy nádtetejű ház volt, aminek nem volt ablaka.
A kunyhóban a terület egyharmadát az állatok számára tartották fenn, (baromfik és malacok, kecskék), akik a kunyhóban éltek a családdal.
A kunyhó közepén kialakított tűzhelyen (kővel körülrakott) égett a tűz, kéményrendszer nem volt, így a levegő tartósan kormos és füstös volt. A bútorok: talán volt néhány szék, egy kisebb szekrény az ágynemnek és néhány főzőedénynek.
Sok parasztnak, a kunyhójában egy egyszerű szövőszék volt, amely szövet szövéséhez használtak. A nők gyapjút fontak szerszámokkal, úgynevezett guzsallyal és orsóval, amit utána durva szövetbe fontak.
A paraszt ételek elsősorban zöldségek voltak, plusz bármi, ami összegyűjthető volt - dió, bogyó, csalán. A szokásos ital gyenge, házi készítésű sör volt. Az egyetlen édesítőszer a méz volt. Ha kenyeret evett a paraszt, az nem fehér búza kenyér volt, hanem fekete rozskenyér.
A legnehezebb idő késő tavasszal volt, amikor kiürültek az élelmiszer-tartalékok, és az új ételek még nem növekedtek. A gyenge termés azt jelentette, hogy néhány falusi ember éhen halt.
- Egy férfi paraszt durva tunikát viselt, kapucnival és kesztyűvel, valamint fatalppal ellátott bőrcipőt. A nők durva ruhát viseltek ujjatlant vagy könyök fölé érő ujjal.
A középkor végén, amikor egyes parasztok meglehetősen gazdagok lettek, A jobbágytörvények megtiltották nekik, hogy osztályuk fölötti ruhát viseljenek, számukra elérhetetlenek voltak a minősége szövetből készült ruhák.
- A falusi élet nem volt mindig szenvedéssel teli. A szent napok munkanélküli napot jelentettek. A paraszt szórakozása durva volt és sokszor véres - birkózás, lábszár-rúgás (cselgáncs féle játék volt) és kakas-harc. A labda szinte szükségtelen volt egy középkori "labdajátékhoz", amely alapvetően a szomszédos falu elleni harc volt (ilyenkor rendezték le a két falu közti sérelmeket is) . Időnként egy utazó zenész vagy medvetáncoltató áthaladt.
A háborúkban már ekkor sem volt semmi romantikus és rendkívül sokáig is elhúzódhattak, mint a 30 éves háború, vagy a 100 éves háború, amik tönkretette az országok gazdaságát, a termelőképes férfiak állandóan háborúban voltak, így nem folyt termelés, földművelés, az éhínség nőtt, a járványok közben meg tovább tizedelték a lakosságot.
De ugyanakkor fenn kellett tartani a hadsereget, így további adókat vetettek ki, a meglévőket meg emelték. A terménybeszolgáltatások is tovább fokozták az éhínséget.
A városokban állandó volt az élelmiszer és a tűzifahiány, így voltak emberek akik vagy éhen haltak vagy megfagytak a saját otthonukban. Azt hinnhetnék, hogy a falusi találékonyabb volt mint a városi ember, ami részben igaz is, de mivel a legtöbbjük valamelyik földesúr seregében szolgált valamelyik harcmezőn, így nem volt ki fát vágjon vagy ültessen és betakarítson. Sok helyen nőkre és kisgyerekekre hárult ez a munka is a többi mellett. Közben a szegényebb városi réteg bandákba verődve sanyargatta, a már amúgy is éhező és fázó városi lakosokat, de mivel azért volt városőrség, ezért elkezdtek vidékre kiszorulni, könnyebb célpontok után kutatva. Így rátaláltak a falukra és kistelepülésekre, ahol harcképes férfiak nemigen voltak, csak nők, gyerekek és idősek.
Középkori bányászat: Sok esetben gyerekeket alkalmaztak olyan munkára, amit ma egy épeszű felnőtt bányász sem vállalna be, több száz méter mély tárnákban lévő szűk járatokban dolgoztatták őket, mert ők befértek a szúk helyekre, mindenféle biztonsági eszköz nélkül. Beszívták az egészségtelen káros port, szellőzés alig volt, a legtöbb ilyen munkát végző gyermek nem élte meg a felnőtt kort. Vagy bánya-balesetben vesztek oda, vagy olyan betegségekben haltak meg, amire nem létezett gyógyszer. Aki megélte a felnőtt kort az sem volt már többé ugyanaz. Krónikus légúti betegségeben szenvedtek, megnyomorodtak.
Az állandó háborúk és járványok miatt, kolduló és éhező árva gyerekek seregei árasztották el a városokat. Mindennapossá váltak a lopások, gyilkosságok, De a gyerekek élete sem ért fabatkát sem. Sokszor bűnözők, perverzek, áldozatául estek.
Számos feljegyzés van arról, hogy a városok utcáin sokszor találtak halott gyerekeket, sokszor éhen haltak, de voltak akiket megcsonkítottak, kibeleztek vagy megerőszakoltak.
a demokrácia rossz? Mondj egy olyan társadalmi berendezkedést, ami jobb lenne helyette? A demokrácia nem tökéletes. De még mindig a legjobb alternatíva az összes többihez képest.
Mi baj a karrierépítéssel? Régen az sem volt. Abban az osztályban vagy társadalmi rétegben kellett leélned az egész életed amiben születtél. Az oktatás csak a kiváltságosok privilégiuma volt. Örülhetett az átlagember, ha letudta írni a saját nevét. Írás-olvasás?
Olyan luxus volt, ami a mindennapi élethez nem volt szükséges. Ha parasztnak születtél, akkor akként is haltál meg, ha kereskedőként, akkor meg úgy.