defiant9#53
Ha megnézzük Mezopotámiában az Uruk kultúrát, akkor azt látjuk hogy ameddig lehetett ment a halászat, vadászt, gyűjtögetés. Majd egyszercsak: Késő Uruk-kor
I. e. 3500 körül megváltozott a korábbi éghajlat Mezopotámiában. A korábban csapadékos időjárást egy jelentősen szárazabb váltotta fel, és a kiterjedt mocsárrendszer kezdett kiszáradni. Ez a vadászat és halászat visszaszorulásához, a földművelés fontosságának növekedéséhez vezetett. Növekedett a lakható terület és a népesség.[4] A késő Uruk-korban északon csökkent, délen viszont nőtt a települések száma, ekkor Uruk környékére esett a 60%-uk, Uruk pedig elérte a 100 hektáros területet, amivel majdnem kétszer akkora volt, mint akármelyik más település.[1] A települések határa egyre nagyobb lett, az ellátásukhoz szükséges földterület nőtt, végül a szomszédos települések területe összeért. A földművelők az egyre nagyobb földterület miatt már nem lakhattak mind az egyetlen központi településen, a földekre való kijutás idejének csökkentése miatt ki kellett költözniük a központi településtől függő kisebb falvakba. A késő Uruk-korban Dél-Mezopotámiában is kialakult a többszintű településrendszer
Kell a külső kényszer, ameddig a természetből jön a bőség és csak el kell venni addig nincs motiváció gazdaság kialakítására. Persze nem fekete-fehér az átmenet hogy eddig vadásztunk mostantól meg a földet túrjuk, de ahogy az utóbbi egyre dominánsabbá válik úgy kezd a városias állam kialakulni ami a fejlődés motorja, itt alakul ki sok szakterület, és a szakemberek akik eleinte feltalálják, csiszolgatják a technológiát. A képzett 'tudósok' később veszi át tőlük a stafétát. Az is egy érdekes történet amikor úgy döntenek hogy elkezdenek erőforrásokat tenni a látszólag haszontalan elméleti munkába. Ehhez szvsz. már nem elég a nép, azok jószántukból nem tartanák el a tudósokat(ellenben a papokkal), egy jelentős hatalommal bíró uralkodói rétegnek van lehetősége javakat átcsoportosítani erre, nyilván valami stratégiai megfontolásból.