• szivar #91
    "Kinek privatizálod a gyárat?"
    Tudod mi az a spontán privatizáció? Amikor a vállalat akkori vezetése lenyúlja egyben az egész állami céget magánfelhasználásra, utána meg apránként eladogatja. No, az ilyen esetekből nem kevés volt - ezt nem kellett volna hagyni az akkori államnak. Ha a keletkezett hasznot nem feketén(adómentesen) mentegették volna ki offshore számlákra, hanem befektetik, akkor nem itt tartanánk. Így maradt a folyamatos létszám leépítés illetve a géppark amortizációja. Ezen befektetők többnyire az összes cégüknél csak arra költenek, amire muszáj - semmi fejlesztés vagy beruházás. Ha már visszajött az ára, akkor jó, akár be is lehet zárni. Most is ezt csinálják.

    "Értelemszerűen csak külföldi tőkésnek akinek eleve van pénze a csúcstechnológia megvételére."
    Értelemszerűen nem csak a külföldi tőkéseknek volt pénzük a csúcstechnológia megvételére. A fentebb említett tulajdonosoknak, az általam ismert esetben közvetlenül a rendszerváltás idején(!) havi szinten több mint három millió forint került a birtokukba fejenként. Akkor még volt miből lopni.

    "Ezen az úton az adósság sokkal nagyobb mértékben csökkent volna(el még így sem tűnne), de minden a külföldiek tulajdonába került."
    Ismétlem magam - nem minden került a külföldiek tulajdonába. Ha mindent eladtak volna a piaci áron, akkor teljesen le lehetett volna rendezni az államdósságot. Ezt valami külföldi oldal írta - megbecsülve a magyar ipar akkori értékét és az azért kapott kavicsot, összehasonlítva a magyar államadóssággal.

    "A valóságban az történt hogy egyes vagyonelemeket áron alul bennfentes vettek meg, amik egy része így magyar tulajdonban maradt, viszont az adósság sokkal kisebb mértékben csökkent."
    A valóságban az történt, hogy az xyz céget átalakították Zrt. formátumba, elbocsátották a dolgozók felét, a végkielégítést meg megkapták részvényekben - amire húsz évig nem kaptak egy fia osztalékot sem. Közben eladták a cég külső vagyonelemeit, úgy is mint nyaralók, külső telephelyek, raktárak, gépek, stb. Az így befolyt pénzt (már akkor is) illegális csatornákon keresztül kicuccolták külföldre fialtatni. Az állam meg ebből egy fia vasat sem látott.

    "Az államnak nem volt szüksége csúcstechnológiás gépekre..."
    Az államnak voltak hi-tech berendezései (akkori mértékkel mérve). Csak éppen az 'új' vezetők átmenekítették a vállalatokat a saját tulajdonukba, s mindenféle papírforma betartásával eladták a gépparkot, a telket meg a többit. Ennyi. Ahelyett, hogy új termékeken gondolkoztak volna, vagy piacszerzésen, inkább a gyors és nagy haszon reményében eladták valahova ezeket. Nulla rizikó, gyors és nagy haszon.

    "Nem reális opció hogy a lepusztult szocialista ipar varázsütésre csúcstechnológiás gyártásra áll át."
    Ez részben igaz. Részben pedig tényekkel kívánod elfedni az igazságot. Ahol adott volt a gyártásra való feltételek sok komponense (alapanyag, gépek, megfelelő cselédség), azt is elherdálták, tönkretették a rövid távú haszon reményében.

    A rendszerváltás környékén nem fenyegetett államcsőd - csak magas volt külföld irányában az adósság. Ráadásul ebben a Kádár elvtárs sleppjének is nagy szerepe volt, az elbaszott 'pénzügyi politikájukkal' (lopunk). Amennyiben megakadályozták volna a spontán privatizációt és a termelésre, illetve az exportra helyezték volna a hangsúlyt, akkor még ki lehetett volna gazdálkodni az egészet. A földművelés akkortájt megközelítette, s néha meg is haladta a nyugati gazdálkodók által megálmodott modellt. Vetésforgó, szerves trágya, öntözéstechnológia, betakarítás, belvíz elvezetés, állattenyésztés, erdősávok az erózió ellen, stb. Most meg mi van? Import tej, import paradicsom, import minden. Monokultúrás termesztés, műtrágya. A talaj termőrétege folyamatosan fogy, a folyók és a talajvizek szennyezettek a műtrágyáktól, az állatokat meg telebasszák antibiotikumokkal, hogy ne egyszerre dögöljön meg az összes, ha valami baj lesz. Ezt esszük. S mindezt csak a minél nagyobb, minél gyorsabban megszerezhető profitért.