• defiant9
    #118
    Végre. OK. Tehát marad az állami tulajdon, tolod tovább a szocialista modell, mindenki alkalmazott marad.
    A gond ezzel a motiváció hiánya. A Pintér művek jól ki is domborítja ezt, ahol a kulcs az hogy a magántulajdonos nyomást gyakorol a cégre mert a saját vagyona és a cég prosperitása össze van kötve. Az állami vállalatnál ez fordított, a cégből kilopott vagyon az egyéni gazdagság záloga és egyben a cég halála. Nem ismerem a részelteket, elfogadom hogy végig becsületes vállalkozó volt így 40 év alatt 129 alkalmazottig jutott. A világ-színvonaltól ez még nagyon távol áll, de attól is hogy megvegye mondjuk az akkori Csepel műveket.

    Ha tegyük fel nem is dől be az ország mert a privatizációs bevételeken kívül valahogy megoldod a törlesztést(azt nem tudom hogy, mert az IMF tuti előírta volna az állami tulajdon értékesítését), akkor is napról-napra csak növeled az ország lemaradását, a külföldi tőke a blokk többi felszabadult országába áramlott volna és ott hoz létre a relative olcsó munkaerőre alapuló ipari termelést, nálunk marad a hiánygazdaság, de úgy hogy most már még kevesebb termékhez férünk hozzá a KGST piac megszűntével, a nép pedig ezt látva egy idő múlva fellázadna vagy kivándorolna amit csak vasfüggönnyel és karhatalommal tudnál megakadályozni(kubai minta passzolt talán leginkább). A modelled egy tragikus állapothoz vezetne.