kvp#114
Szerintem az elfogadhato alapallitas, hogy csak tisztan ket darab, csak a lathato tartomanyban mukodo optikai szenzorral is lehet autot vezetni. Az embereknek ugyanis ket szemuk van.
Elvileg egy hasonlo felepitesu, tehat valtoztathato fukuszpontu, mozgathato allvanyra szerelt sztereokameras rendszernek kepesnek kell lennie eleg informaciot szerezni ahhoz, hogy egy szoftver elvezessen egy autot. Innen erdemes folfele menni tudasban, tehat tobb szenzor korben, nagyobb felbontas, stb. Ez meg mindig csak egy tisztan optikai rendszer. Ezt erdemes kiegesziteni eloszor az olcsobb komponensekkel, mint pl. a passziv infrakamera, esetleg a normal lampak melle szerelt infra megvilagitoval.
Ha sok penz van ra, akkor ez kigeszitheto olcsobb aktiv szenzorokkal, mint szonar, radar vagy lidar. Ezeknel a legnagyobb gond a szenzorok aktiv jeleinek interferenciaja, ami csak akkor jon elo, ha tobb azonos technologiaju jarmu talalkozik. Vegso esetben ez odaig vezethet, hogy kommunikaciora epulo jelszinkronizacio nelkul az adott csatornan akar meg is vakitjak egymast. A masik problema ezen rendszerek ara, ami miatt nem igazan eri meg hasznalni oket. Idealis esetben egy auto osszes aktiv szenzorja csak akkora tavolsagig ad ki jelet, amilyen tavolsagba uzemszeruen nem lephet masik jarmu, igy elkerulheto a jelek osszeakadasa.
A fentiek azt jelentik, hogy nem azon kellene vitatkozni, hogy lidar vagy radar, hanem azon hogy hasznalhato-e barmilyen aktiv tavolsagi szenzor a gyakorlatban, ahol a kornyeken minden auto akar egyetlen gyarto azonos termeke is lehet, tehat azonos technologiat azonos modon hasznalo jarmuvek?