58
  • TokraFan
    #18
    Értelmezzük már a kronológiai sorrendet...Arról volt szó, hogy az elpocsékolt élelmiszerekkel sertéseket lehetne etetni! Ez pedig NEM igaz! A háztartásokban elpocsékolt élelmiszerek jelentős része olyan embereknél keletkezik, akik életükben nem tartanának sertéseket, vagyis nem lenne kinek odaadni a moslékot sem. A begyűjtés pedig fizikai és logisztikai képtelenség, nem beszélve a teljes ráfizetésről, ami vele járna (munkaerő+rezsi+szálíltási költségek).

    Ha tehát a városi emberek, vagy a vidéki, de már modern életvitelű emberek nem tartanának sertést, az ipari sertéstenyésztőkhöz pedig nem tudod eljuttatni a háztartásokban maradt és kidobásra ítélt élelmiszert, akkor már hogy a fenébe lehetne ezzel bármit megoldani? Ez megint csak ilyen fotel nosztalgiázás volt az eredeti hozzászóló részéről, ami minden gyakorlati realitást nélkülözött...Én csupán erre reagáltam.
    Utoljára szerkesztette: TokraFan, 2018.08.31. 14:33:57
  • bundasjezus
    #17
    Leírtál egy kulcsgondolatot:
    "az előállított termék beltartalmi értékét mindenki leszarja..."

    Ez sajnos pontosan így van. Vásárlásnál, főleg a szegényebb társadalmi rétegeknél mindig az ár lesz az érzékeny pont. Az anyagi lehetőségek sajnos felülírják az egészségügyi és a minőségi szempontokat. A háztáji termékek ezért csak a városi és falusi piacokon, a jól bejáratott megrögzött vásárlóknál vagy a prémium termékek piacán eladhatók. Mindenki más megy a szupermarketekbe olcsón szemetet venni/enni.
  • kiralysanyi
    #16
    Már bocsánat, de a Te sertéses példád a butaság. Egyrészt helyi rendeletben nem korlátozható a haszonállat tartása, másrészt régen sem az "öltönyösök" voltak a sertéstartók. "Csupán" annyi történt, hogy a háztáji állattartás nem tud árban versenyezni a nagyüzemivel (az előállított termék beltartalmi értékét mindenki leszarja...), meg aztán sokkal kényelmesebb bemenni a boltba fél kiló tarjáért, mint másfél-két éven át babusgatni a jószágot.
  • TokraFan
    #15
    Csak erről egy fotelből okoskodni egyszerű, de más a gyakorlat!
    Tessék, holnaptól ne internetezz, ne nézz TV-t, ne moss/mosogass mosógéppel, ne vasalj, ne használj semmilyen elektromos szerszámot (fúrógép, csiszoló stb.), a füvet se elektromos fűnyíróval nyírd, számítógépet/telefont dobd ki, satöbbi...
    Ugyanis ezek mindegyikének használata pocsékolás, pocsékolod a drága energiát!

    annak ellenére, hogy fentiek semmiben nem különböznek az élelmiszer pocsékolástól, kétlem, hogy holnap azonnal leállna bárki is az elektromos eszközök használatáról. Pont úgy nem fog érdekelni senkit, hogy este kidobja a maradékot.
    A sertéses példa meg hülyeség. Ma már nagyon sok városban/faluban nem is tartható sertés (pl. nálunk sem, pedig 3000fős településen élek), de ha tartható lenne, akkor sem tartana senki, maximum csak aki nagyon ráér vagy kifejezetten ebből akar megélni.
    Nem akarjátok felfogni, hogy megváltozott a világ. Nem a 60-as években vagyunk, ma már más minden, egy átlag család férfi/nő tagja is dolgozik, aztán gyerekekkel rohangálnak különórákra, nincs arra idő, hogy sertéseket b*sztasson, meg reggel 5-kor csak azért keljen fel, hogy a moslékot odatolja a disznó elé. Aztán meg vegye fel az öltönyt és irány a munka? Vagy hogy gondoljátok ezt egészen pontosan?
    Eszembe nem jutna sertést tartani, mi a fenének? Azért van az ipar/mezőgazdaság, hogy ott oldják meg ezt a munkát, az emberek zömének más dolga van.
  • TokraFan
    #14
    Ezt az ősi komcsi dumát honnan szedted így hirtelen? Ha nincs profitorientáltság, akkor mi legyen helyette? A két szép szemedért fog dolgozni bárki szerinted? Mert ugye amíg te is azért dolgozol, hogy pénzt keress (hopp, profitorientált vagy), addig másoktól meg elvárod, hogy csak úgy dolgozzanak ingyen a világba. Lehet újat mondok, de a cégeket is emberek működtetik, akik pont úgy pénzt szeretnének látni a munkájukért, mint ahogy te a munkádért fizetést vársz cserébe.
    Utoljára szerkesztette: TokraFan, 2018.08.30. 22:45:02
  • TokraFan
    #13
    Látom, nem sok fogalmad van az élelmiszeriparról. Ami esztétikailag nem felel meg, az valóban nem megy a zöldségeshez, de NEM is dobják ki! Az ilyen élelmiszerek egyéb termékekbe kerülnek, feldolgozott állapotban. Pl. az önmagában nem eladható gyümölcsből lesz a gyümolcslé, vagy készítenek belőle sűrítményt, esetleg szárítval használják fel. Zöldségek esetében megy a különböző készételekbe, darálva konzervekbe, vagy ami szárítható, abból por készül. Aminek felhasználható festékanyag tartalma van, abból ételfestéket készítenek. Ami pedig az ég világon semmire nem használható már, az megy a kutya és egyéb állatok tápjába! Kukába az ipar semmit nem dob ki.Sőt, éppen az a cél, hogy a maradék maradékát is el tudja adni, nem véletlenül van szinte minden nagyobb multi élelmiszergyártónak saját pl. kutyatápos cége, ahol minden megmaradt sz*rt még el tudnak adni...
    Utoljára szerkesztette: TokraFan, 2018.08.30. 22:39:11
  • ostoros
    #12
    Ez nem igaz. Ha nem pocsékolunk, kevesebb élelmiszer fogy, akkor LEMENNEK az árak, nem fel...
  • ostoros
    #11
    Nem az a kérdés, hogy az ember nem eszi meg a maradékot! Hanem az, hogy a maradékkal mit csinálunk!
    Régen a maradéknak megvolt a helye. Megette a kutya, macska, disznó, baromfi. Ma nem.
    Arról, hogy a házi-kedvencnek mit meg nem vesz az agymosott fogyasztó nem kívánok beszélni.
    Ellenben az, hogy ma tilos az élelmiszert megetetni a sertéssel, az egyik legnagyobb ostobaságnak tartom, amit az EU kitalált. A napjainkban kidobott maradékon hazánkban több százezer sertés tudna megnőni. És az egésznek végül is egyedül a tápszergyártók látták hasznát, különösen a szójások, mert a gabona önmagában kevés fehérjetartalmú.
    Azt már gondolom nem kell bemutatnom, hogy ha a maradék oda kerülne ahová való, ahelyett, hogy a szeméttelepen a PATKÁNYOKAT hizlalná, akkor kevesebb gabona fogyna, ami csökkentené a gabona árát, ami a szegény országok lakosságának IGENCSAK jól jönne.
  • kvp
    #10
    "A probléma lényege az, hogy a termelési és elosztási rendszer még mindíg a hiánygazdaságra épül, az embereket pszichológiai nyomás alatt tartja egy burkolt szinten, ezzel extra fogyasztásra is készteti őket. Ennek fontos tényezője az állandó szajkózás, hogy ne pocsékolj!!!!? Miért ne pocsékoljunk, mert kevésvan a..... miből is? De idáig soha nem jutunk el. Csak az érzésig, hogy valamiből kevés van, vagy is fel kell halmozni.

    Kb 30-40éve olyan túltermelés van nyugaton, hogy már rég meg kellett volna változni az emberek gondolkodásának, a gazdagságról, szegénységről, ezeknek el kellett volna tűnnie. Még is fenn maradtak. Érdemes lenne vizsgálni, hogy miért is?"

    Nem feltetlen. A ne pazaroljunk eseteben most a termeszeti eroforrasokrol van szo, amibol tenyleg hiany van. Ha kevesebbet fogyasztanank, akkor kevesebbet is termelnenek, ami nem feltetlen vezetne dragulashoz, mert ugyanakkora foldteruleten kisebb termeshozammal is hozhato lenne az igeny, ami akar olcsobb is lehetne, ami profit formajaban visszahozna a kisebb forgalom miatti veszteseg egy reszet.

    Miert nem ez tortenik megis? Mert gazdasagilag jobban megeri pazarolni. A fiatalabb generaciot meg nem erdekli, sem a gazdasag, sem a termeszeti eroforrasok, semmi hasonlo. Mondjuk ez nem megepo. Itthon sem erdekel senkit az ivovizzel valo sporolas, amikor jelenleg bosegesen rendelkezesre all es minimalis koltseggel termelheto ki, tovabba a tisztitasra sem forditanak tul sokat. Ahol mindez jelentosen dragabb, ott jellemzoen nagyobb az ivoviz erteke. Amerikaban az elelmiszerek nagyreszenek az erteke alacsony, mert olcsoak es bosegesen rendelkezesre all, ezert senkit nem erdekel ha pazaroljak, mint pesten a folyovizzel mosogatasnal a viz. A fiatalok egyebkent annyira nem is tevednek nagyot amikor a sajat vilagukban kb. a helyen kezelik a problemat.
  • NEXUS6
    #9
    "Mégis, a válaszokból kirajzolódik a probléma lényege, miszerint a fiatalabb generáció tagjai nem látnak problémát a pocsékolásban. Arra már több különböző tanulmányban rámutattak, hogy az Egyesült Államokban nagyjából a megvásárolt élelmiszerek egyharmada megy veszendőbe (31 és 40 százalék közötti arányban), amivel jócskán megelőzik a többi országot – egy főre vetítve pedig napi 1200 kalóriára rúg a pontos adat, miközben 12 millió gyermek van híján megbízható, állandó beszerzési forrásnak, vagyis ennyien még az Egyesült Államokban sincsenek elfogadható helyzetben. "

    Namost itt több probléma is felmerül. Gyak megvizsgálva a mondatokat a rendszer alapvető önellentmondásossága jön ki:
    1. Mi lenne, ha a takarékosság jegyében nem vennék meg az emberek azt a 30-40%-ot, amit kidobnak? A földeken maradna, a termelők nyakán, extra költség, és elmaradott bevétel lenne, ami miatt felmennének az élelmiszer árak, vagy is a legszegényebb rétegek amcsiban is szívóágra kerülnének.
    2. Amikor ilyen nagy túltermelés van, hiszen ha jól tudom még mindíg Amerika a világ legnagyobb mezőgazdasági termék exportőre, akkor van-e értelme az ilyen mondatoknak: "Mégis, a válaszokból kirajzolódik a probléma lényege, miszerint a fiatalabb generáció tagjai nem látnak problémát a pocsékolásban." A probléma lényege az, hogy a termelési és elosztási rendszer még mindíg a hiánygazdaságra épül, az embereket pszichológiai nyomás alatt tartja egy burkolt szinten, ezzel extra fogyasztásra is készteti őket. Ennek fontos tényezője az állandó szajkózás, hogy ne pocsékolj!!!!? Miért ne pocsékoljunk, mert kevésvan a..... miből is? De idáig soha nem jutunk el. Csak az érzésig, hogy valamiből kevés van, vagy is fel kell halmozni.

    Kb 30-40éve olyan túltermelés van nyugaton, hogy már rég meg kellett volna változni az emberek gondolkodásának, a gazdagságról, szegénységről, ezeknek el kellett volna tűnnie. Még is fenn maradtak. Érdemes lenne vizsgálni, hogy miért is?
  • dyra
    #8
    "profit orientált" tehát kizsákmányoló. Mert profitot vagy a beszerzési vagy a munkaerő árakon tudnak fogni. Az élelmiszeriparban is mindkettő megvan.

    És pont a profit orientált cégek miatt keletkezik a szemét. Mert mindent felhasználnak így 20 millió keksz van a polcokon, hogy csak egy példát mondjak. De mondhatjuk az áruházi pékségeket is.

    A "profit orientált" cégeket kellene kiiktatni és nagyban csökkenne a kidobott élelmiszer mennyisége miközben növekedne a minőség.

    De ebben a "profit orientált" világban ez kizárt.
  • kvp
    #7
    Normalis profitorientalt iparagakban, mint pl. a legtobb nem tamogatott mezogazdasag, a termest kategoriak szerint csoportositjak. A legjobbakbol lesznek a premium termekek (A), az atlagosbol az alap termek (B), a kisse hibasbol az olcso kategoria (C) es a maradek megy a gyarakba feldolgozasra, mert apritva vagy daralva mar nem zavaro az esztetikum. Sok helyen ami mar ez alatt van, az megy allateledelnek, ami mar arra sem jo pedig ipari felhasznalasra, pl. ipari alkohol vagy ecet gyartasahoz.

    Csak az ujsagirok sugalmazzak, hogy kulalak miatt menne termes a kukaba. Valojaban ez csak akkor tortenik meg, ha anyagilag jobban megeri a foldon hagyni es karkent leirni a termest, mint betakaritani es eladni. Ennek fo oka a hibas mezogazdasagi tamogatasi rendszer. Profitorientalt kornyezetben a sikertelen termelok csodbe mennek es kialakul egy tokeeros, optimalizalt nagyipari elelmiszergyartasi struktura, ahol meg a tenyleges szemetet is hasznositjak.

    A pazarlas jellemzoen ott van, hogy az emberek tobbet vasarolnak mint amire szukseguk van, tehat a gazdasagot ugyan porgetik, de az foloslegesen termel, azaz ha kisebb lenne a fogyasztas, akkor kevesebbet kellene termelni. Ettol persze nem jutna az ehezoknek tobb, mert finanszirozas hijan meg se termelnek, viszont csokkenhetne a termeles, ami kevesebb eroforrast hasznalna fel. Kornyezetvedelemi szempontbol idealis esetben a Fold eltartokepessegeig kellene lemenni, mikozben a szegenyek ehen halnanak. A gazdagabbak (felso 1%) meg se ereznek, mikozben a kozeposztaly (a 95-99% kozti nyugati lakossag) pedig kevesebbet pazarolna.

    A fenti megoldas legnagyobb akadalya egyebkent a hibas mezogazdasagi tamogatasi rendszerek fenntartasa es a fejlett vilag elelmiszer pazarlasa. (az ehezok megsegitesere egyebkent nem nagyon tesz senki, de csak azert mert a tapasztalatok alapjan az csak meg tobb uj ehezot eredmenyezne)
  • barret
    #6
    Ott a pont! Ha az uborka görbe,már nem megy ki a piacra,mert hibás... Ez a pazarlás,mert az előállítása annyiba kerül,mint a hibátlannak.
  • Cat #5
    "Főleg ezen két okból kerül kukába élelmiszer"

    Dehogy is. A zöme egyszerű esztétikai problémák miatt nem kerül a boltba/nem veszi át a kereskedő. Ha a zöldség/gyümölcs foltos, formátlan, vagy bármilyen egyéb okból kicsit is hibás, máris nem fogják azt választani a boltban, ahol a rekeszben egymás mellett állnak a termékek.
  • overseer-7
    #4
    azt a dinnyét nem kellett volna kidobni.. azt én még megettem volna =(
  • TokraFan
    #3
    A pocsékolás valós probléma, de hülyeség ezt az éhezéssel összevetni. Aki az élelmet kidobja, az korábban meg is vette, vagyis már a tulajdona, amivel azt csinál amit akar. Attól, hogy nem dobja ki, még nem fog eljutni az éhezőkhöz, mert ezt már csak logisztikailag is képtelenség lenne megoldani. A kidobott élelmiszerek jelentős része vagy maradék (amit meg senki nem tud mindig belőni, hogy pont aznap mennyi fog fogyni), egy másik része pedig a még el nem fogyasztott, de közben lejárt szavatosságú élelmiszer. Főleg ezen két okból kerül kukába élelmiszer, de ezekkel már egyébként sem lehet mit kezdeni.
  • bundasjezus
    #1
    Látszik, hogy hosszú-hosszú évtizedek óta nem volt háború és nélkülözés a fejlett országokban. Azok az emberek már nem élnek, akik a II. vh alatt szenvedtek és jegyre adták nekik az élelmet. Az ő gyerekeik már jólétben nőttek fel, az unokáik/dédunokáik pedig kidobják a szemétbe az élelmiszert.

    "A nemleges választ megfogalmazók nem látják a pocsékolás problematikáját, illetve úgy vélik, hogy nincs semmiféle ráhatásuk a folyamatra, amit az „apátia” szóval lehet a legjobban jellemezni."
    Gyakorlatilag a jó dolgukban nem tudnak mit kezdeni magukkal. Meg lesz ám a böjtje ennek a nagy pazarlásnak.