#36
"Csakhogy ez irreleváns, mert egy szupervulkán kitörés sem képes elpusztítani a civilizációnkat."
Hogyhogy?! Pl az USA teljes nukleáris arzenálját globálisan bevetnék, akkor az nem pusztítja el a ma ismert civilizánciókat? Csak mert kb azzal mérhető össze egy VEI-8 kitörés, ami statisztikailag 50 000 évente várható, vagy is kb 2 az általam megadott időtartamra.
"Akkor mire is alapozod a bizonyosságot?"
Milyen bizonyosságot? Azt hogy 100 000 év alatt jön, jöhet jó pár természetes kataklizma? Az sajna tutti. Valszeg nem egy esemény fogja teljesen eltörölni az emberiséget, hanem 2-3 rossz ütemben érkező. Jön egy VEI-8 szintű kitörés, ami globális káoszt éhinséget okoz, esetleg, közeli időszakban még 1-2 VEI-7, aztán egy jégkorszak, ahol az ember rendelkezésére álló éllettér a mainak töredékére zsugorodik. Ha megszakad az a globális folyamat, amit mi civilizációnak hívünk, könnyen kerülhetünk egy dezintegrálódási spirálba.
"Az civilizáció nyomának megmaradása szempontjából már azon műholdak is elégségesek amik most fent vannak. Ezek nem fognak pályát módosítani ha "eltűnünk, mintha nem is lettünk volna"."
Rossz hírem van, ezek folyamatosan változtatják a pályájukat. Tekintve, hogy Naprendszer is kering a Galaxys magja körül, semmilyen műhold nem megy kétszer ugyan azon a fizikai ponton keresztül. De ha a Naprendszer mozgását leszámítjuk is a Föld, Hold szatelit rendszer, a napszél, stb. miatt a pályája hosszútávon eléggé változni fog. Szóval kíváncsi vagyok honnan jött ez a több 100 millió évig stabil marad? Ha az lenne, akkor miért nem látunk rahedli kisebb-nagyobb természetes holdacskát ezen a pályán?
"De, olyannak tűnnek. A holdon milliárd éves becsapódási kráterek vannak, milliárd éves kőzetből nem párologtatja el őket semmiféle kozmikus sugárzás, nincs annyi energiája. Eleve mi lenne az elpárologtatott kőzettel?"
Nem azt mondtam, hogy elpárolog, bár szublimál valamilyen szinten, ahogy a nagy energiájú protonok akár atommagokat is kilöknek a felszínről, hanem hogy anyagszerkezeti szinten megváltozik. Amúgy meg ne hasonlítsuk már a krátereket, egy pár száz kilós szerkezethez! Ugyan akkora méreteket nézve a Hold formációi is erodálódnak. Hasonlítsd a kráter kb 300 kg tömegű részéhez, hogy olyan dimenzióban mit okoznak, a mikometeorok, a hőingás, a sugárzás. Egy töb, több száz km átmérőjű kráter valamilyen formában biztos megmarad, de még a kisebbek is nagyságrendekkel nagyobb anyagmennyiséget jelentenek, mint egy kis műhold.
#36