• TokraFan
    #118
    Isten nem rejtély...Isten a nyilvánvaló láthatatla

    Na itt kezdődnek a problémák. Kijelentesz valamit, amire semmiféle bizonyítékod nincs, de nem csak neked, hanem egyetlen embernek sem ezen a világon. Isten egy elképzelés. Egy olyan fikció, melyet már ezeréleképpen leírtak az emberek, jellemzően a tudatlanok. Isten létezése nemhogy nem nyilvánvaló, de még csak arra utaló jel sincs sehol, hogy egyáltalán a lehetősét vizsgálni érdemes legyen.
    Isten létét kijelenteni semmiben sem különbözik attól, mintha vallást alapítana valaki a "lapos Föld" imádatára, mely a vallása szerint egyben a világegyetem középpontja is, de felruházható akár személyiséggel is, ahogyan ezt meg is tették már párszor ilyen-olyan vallásokban a történelem során. Ezt a példát azért hoztam fel, mert ma már nyilvánvaló, hogy a Föld se nem lapos, se nem középpontja semminek, vagyis egy teljesen téves marhaságot tartana sok ember valóságnak, persze csak azok a tömegek, akiknek elég a bemondásra történő elbeszélés, megbizonyosodni nem akarnak semmiről.
    Ha tehát ez a fiktív lapos Föld vallás honosodott volna meg mondjuk a katolicizmus, vagy az iszlám helyett, akkor te "helyes útnak" egy teljes tévedést tartanál! Ahogy most is történik egyébként, hiszen a ma elképzelt istenről semmivel több infód nincs valójában, mint a "lapos, világ közepe Föld" fiktív vallásáról lenne.

    A ma elképzelt Isten egy folyamat eredménye, soha nem volt konstans a leírása. A politeizmus idején eleve mindennek kreáltal egyet az emberek -melyekről azóta kikezdhetetlenül bebiyonyítottuk, hogy közük nem volt a valósághoz-, több ezer istennel operáltak a monoteista nézetek megjelenéséig. Ha te a politeizmus korában egy olyan nézetet vallóttál volna, mint ma, jó eséllyel beáldoztak volna valamelyik éppen aktuális istenüknek (pl. bevágnak a tengerbe, hogy Poseidon kedvében járjanak az "istenkáromló hitetlen" megölésével).

    Éppen ezért teljesen fals "tökéletes útról" beszélned, mert a hivatkozási alapod egy képzelgés! Képzelgés isten léte, képzelgés a menny/pokol megléte (már csak azért is, mert ahány vallás, annyiféle verzió, sok esetén nincs is pokol, a buddhizmus meg gyökeresen mást tanít a reinkarnálódó lelkek révén). Tulajdonképpen ez mind csak fantázia. És ahogy sok gyerek ösztönösen elhiszi, hogy a gonosz, seprűnyélen repdeső boszorka létezik -hiszen anya mesélte egy könyvből, tehát csak igaz lehet-, úgy az a felnőtt, aki megragadt egy gyermek értelmi szintjén, szintén elhisz bármit bemundásra, amennyiben az a lelkének jót tesz. Tulajdonképpen ezeknek az embereknek mindegy is a hitük tárgya, a lényeg azon van, hogy hinni akarnak valamiben mert a tanulás, a komplexebb összefüggések megértése gondot okoz nekik, érzik, hogy emiatt lemaradnak az okosabbjától, amit marha nehéz feldolgozni. Ekkor kerül elő a csordaszellem, "én is ebben hiszek, tehát tartozom valahova", és ettől megnyugszik. Az nem szempont, hogy a hitének tárgya fikció vagy sem, mert ebben a pszichés folyamatban nem ez a lényeg!

    Na kicsit elkanyarodtam, de a lényeg az, hogy ne hivatkozzunk tényként olyasmire, ami egyáltalán nem az! Isten léte nem tény. Engem nem zavar, ha valaki hisz benne, szíve joga. Az viszont zavar, ha valótlanságot állít valaki.