#107
"Éppen itt van a kutya elásva. Ahány ember, annyiképpen éli ezt meg. Bármilyen nemesi rendszerben azonban, csak úgy lehet élni, ahogyan azt a piramis tetején lévők jónak látják. Ezért nem tud működni. Nem tudod emberek millióit 'kiegyenesíteni', mert mint már írtam, minden ember más!"
De nem az a lényeg, hogy ki minek látja, pláne nem az a lényeg, hogy a többség mit gondol jónak és rossznak, mert ezek abszolútumok. Elég, ha egy ember tudja, és ő döntésképes.
Pontosan a demokráciának is az a legnagyobb problémája (az említetteken kívül), hogy egy nagyon alacsony színvonalú döntésrendszerre hagyatkozik, hiszen a (helyi) többség véleményére hagyatkozik (ha valóban demokratikus).
Az átlag ember, vagyis a többség összességében semmiben sem szakértő, semmihez sem ért, csupán befolyásolható véleménye van. Vagyis a demokrácia a gyakorlatban úgy működik, hogy jó kommunikatív képességű és színészi tehetséggel megáldott emberek, illetve ezek köré épülő marketing és PR agytrösztök adott célból (pl. képviselő választás) megpróbálják megszerezni a lehető legtöbb szavazatot (minden áron); ennek érdekében nem restek a legnagyobbakat hazudni vagy ígérni fűt-fát olyannyira általánosan, hogy nincs olyan "demokrácia", ahol ez ne így történne.
Pl. Adott népen belül az atomerőművek működését, azok veszélyeit néhány ember nagyon reálisan látja, mert ért hozzá, de a többség nem, a többség repetitív, manipulatív elemekkel - mondjuk ami az érzelmekre hat - könnyen megvezethető - mégis szavazhat mindenki sőt! ugyanannyit ér az utca embere és a szakértő szavazata.
Ugyanez a helyzet az erőmű gazdasági szempontjait illetően, vagyis erről is csak egy szűk kisebbség tudna felelősségteljes döntést hozni, ráadásul ez a csoport valószínűleg nem lenne azonos a működést és veszélyeket szakértő gárdával.
Egy szívműtétnél sem kérik ki a kórház dolgozóit a nővérektől a takarítókig demokratikusan, hogy mit tegyen a szívsebész, hanem csakis szívsebészek döntenek róla figyelembe véve mondjuk az aneszteziológus véleményét a saját területe aspektusában - mert ez a módja a helyes döntésnek és nem a "demokratikus" út, ami kaotikus.
---
Rengeteg ember helytelen döntést hoz önmagával kapcsolatban is. A pillanatnyilag könnyebbik, a kényelmesebb utat választja ami gyakran tévút és azután nagy bajban van. Ilyenkor egy másik személy vagy egy közösség jobb döntést hozhat helyette az ő döntése ellenében de az ő érdekében. A klasszikus vallások ezeket a viszonyokat egyértelműen meghatározzák így az erkölcsi tartással, a bűn kerülésével önmérsékletre intenek.
Az istentagadással, a jó-rossz relaitivizálással mára ezt is elvesztette a társadalom.
---
Az utolsó mondatod, ami egy kérdés - bár több értelmű és nincs kifejtve pontosan, valószínűleg szarkazmus is rejtezik benne -, analógiája: "Hogyan kerülhetek a Pokolra, vagy hogyan kárhozhat el a lelkem, ha nem is hiszek benne?!"
Tehát ha valaki nem hiszi, azzal méginkább beteljesíti a keserű véget. Szerintem, ugye. ;-)
#107