#44
A sebességgel négyzetesen, de csak akkor, ha a légellenállási tényezőt állandónak tekinted, ami viszont szintén sebesség, pontosabban Reynolds szám függő, ami az esetek többségében sebességfüggést jelent. Sajnos elég sokáig tartana írásban elmagyarázni, hogy hasonlósági modellezés és hasonló áramkép és léptékezés mit jelent. Röviden egzakt példával röplabdánál. A lenti adatsor, a labda légellenállási tényezőjét mutatja.
m/s Cd
10.2 0.47 (cirka 30 km/h)
15.7 0.15
17.0 0.10
19.7 0.08 (cirka 72 km/h)
36 km/h és 72 km/h táján a tényező közötti eltérés hatszoros. A labdát lassító erő egyenesen arányos a Cd-vel és igen jó közelítéssel négyzetesen a sebességgel. Tehát a labda jobban lassul kisebb sebességnél a durva modell szerint. Emiatt van az, akkor, hogy a lassú nyitások, az ejtések olyan furán képesek leesni. Tehát hiába mondod azt, hogy a labda kétszer lassan nemhogy nem csökkent a légellenállási erő a negyedére, hanem ugyanaz. Az, hogy mire jó a Re szám és miért úgy adják meg a légellenállást alakzatokra, azt most nem fejtem ki. A fenti számok azok már sebességre vannak átszámolva.
A legjobb porszívók kicsivel 20 kPa feletti depressziót tudnak, tehát lokálisan a teljes vákumm és atmoszfére között 20%-kal kisebb nyomás van. Tehát kb. 2 km magasságnak megfelelő légnyomáscsökkenést tudnak elérni. Ez kb. semmire sem jó, a repcsik utazómagassága okkal van 12 km táján, ahol a légnyomás a tengerszintinek az ötöde és nem négyötöde...
A zsilipajtós résznél látszik, hogy a középsulis fizikát sem érted. A repülőgépeknél a csúszdák nyitásakor már ekvalizált légnyomás van, de te a kevered az utasmozgatást a nyitással, aminek semmi értelme. Hogyan képzeled azt, hogy műszaki hiba esetén elhagyod a túlnyomásos kapszulát, hogy az eljusson egy zsilpig? Ha nincs, akkor egész szekciókat kell nyomásmentesíteni, ami nem két perc. Persze te soha nem számoltál ilyet, ezért a "szerintem" részt hanyagolhatnád, de erősen. A fizika erősebb, mint a "szerintem".
A napelemes rész a nettó kreténség csak ezzal a populista marhasággal a hozzád hasonló műszaki analfabétákat veszik meg kilóra. 1 m2 PV cella délben 200W teljesítményt sem ad. Tükcsökpöcs teljesítménye van ahhoz képest ami kell egy ilyen rendszerhez, cserébe méregdrága.
Hogyan lenne olcsóbb a repülőnél...? Repülővel hosszabb távon az autónál olcsóbb utazni, aminek kész infrastuktúrája van. Egy 1500 km-es repülőutat oda-vissza 75k HUF-ból kijött a BA-val, fapadossal ennél olcsóbban is lehet 50k alatt is. És ezek profitot termelnek. Autózva ez legalább 4000 km lenne, csak a benzinköltség 130 ezer HUF és akkor még nem vettél autópályamatricát, nem ettél és nem ittál a több napos út alatt.
#44