#79
"A több ok közül az egyik nyilvánvaló válasz az hogy méretgazdaságosság, piacméret, míg a nyugati cégek becsicskulnak hogy bejussanak arra a piacra addig minket lazán ignorálhatnak."
Így van, erről van nagybaszó.
Másrészt miért is fontosak a tulajdonviszonyok? Csak mert a nyugati cégek több szektorban egy az egyben nem tudnak bemenni Kínába, hanem csak úgy, ha vegyesvállalatot hoznak létre, aminek 50%-a kínai tulajdonban van. Na ehhez kell a szocializmus valamilyen formája, amit mi elvileg és gyakorlatilag sem tudunk már megvalósítani. Ez egy olyan egyirányú utca, ami azt jelenti, hogy ha a külföldi parner ki is vonul, a termelő eszközök, a technológia Kínában marad, de szerintem nem sokan kényszerültek erre. Ezt a korlátot a kínaiak, csak mostanában fogják feloldani pl az autóipar tekintetében, azonban mára tulajdonrészt tudnak szerezni a külföldi cégekben, több kisebbet már fel is vásároltak, pl Volvo, Lotus, Proton. De a Daimlerben is jelentős részesedésük van.
Érdekes Kína és az USA viszonya. Pl. a mostanában mozikban bemutatott Pentagon titkai c. film azt az apróságot elfelejtette közölni, ami ezeknek az aktáknak a lényege, hogy az USA az indokínai háborúival elsősorban Kínát akarta megállítani.
Másrészt Kína többször szinte szövetségesi szerepig jutott a SZU-val szembeni konfliktusban, és végül a viszonylagos katonai gyengesége miatt sem volt közvetlen célpont. De pont ez azt is jelentette, hogy nem kellett olyan szinten ráfeszülniük a fegyverkezésre, mint az oroszoknak. Érdekes, hasonló szitu alakult ki a volt régi ellenfeleknél pl. Japán, vagy Németország esetében, nem kellett fegyverkezniük és így rengeteg erőforrásuk maradt a gazdaság fejlesztésére is, mert a "békefenntartó" USA erők biztosították a védelmet. De D-Korea sem önmagában néz szembe az É-koreai diktatúrával, több 10 000 amcsi katona állomásozik ott is.
#79