Irasidus#379
Természetesen nem tudunk mindent, de azt amit nem tudunk, nem hittel tömjük ki, hanem hipotézissel vagy magyarul feltételezéssel. A különbség, hogy az egyik megalapozott, a másik nem. Továbbá nem árt újra átismételned, amit milliószor mondtam neked, hogy Tudománynak azt nevezzük, ami használja a tudományos módszert, nem kell egy embernek mindent ismerni, sőt nem kell a végső tudás birtokában lenni, hogy a már meglévő tudás ellentmondásoktól mentes legyen. A probléma, hogy kevered a meglévő tudást, az éppen aktuális kutatással, azaz a nem-tudással. Itt is statisztikai alapokról beszélsz, de valahogy nem fogtad fel a sztochasztikus, és determinisztikus események közti különbséget. Azt hiszed, csak akkor jó egy elmélet, ha valamit matematikailag pontosan előre meghatároz? Ezzel az a baj, hogy ha a természet nem így működik, akkor ez nem hiba, hanem a valóság leírása, ha ezt nem fogadod el, és csak az előre meghatározható dolgokat tekinted igaznak, akkor nem a természet leírásáról beszélünk.
"Ezt kvantumgravitáció/Hawking-sugárzás elméletet kifejtenéd, vagy tudsz róla linket adni, nekem tök új."
Egész pontosan mi érdekel? A Hawking-sugárzásnál relativitás elmélet és kvantumfizika együttes hatását figyelhetjük meg, azaz egységként viselkedik. Ami ezt leírja - majd - az a kvantumgravitáció elmélete, amit éppen kidolgozás alatt van, mivel kísérletek ezen a téren igen nehezek, persze nem lehelten. Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.04.01. 23:48:45