gforce9#196
A vallásosok minidg azon fognak vitázni a nem vallásosokkal, hogy az ugyanolyan hit. A probléma ezzel az, hogy ez nem filozófiai, hanem gyakorlati kérdés. És egy nem vallásos ember nem fogja filozófiai úton megközelíteni. Egy nem vallásos ember gondolkodása következő pontok köré szokott épülni.
1. Eddig bármit megvizsgáltunk, nem volt benne semmilyen isten lenyomata.
2. Bármit is olvastunk bármilyen vallási iratban, ha sikerült tudományosan megvizsgálni, kiderült, hogy az okok nem az iratra eredeztethetők, hanem természeti törvényekre.
3. Ha létezik isten, akkor egészen biztosan gonosz kell legyen, mert: Afrikában vagy máshol gyermekek halnak éhen az előző generációk bűbei miatt.
4. Bármi is történik az emberekkel a világban azt csak egymásnak vagy maguknak köszönhetik.
5. Egy nem vallásos embernek azért nincs szüksége hitre a tudományban, mert az élet minden pillanatában jól működő gyakorlati ezsközök vesznek körül minket, amik a természettudomány nélkül nem létezhetnének
6. Ezzel szemben a vallást arra találták ki az első törzsi sámánok, hogy megmagyarázzák az addig nem ismert jelenségeket, folymatokat, később ez a tömegek befolyásolása miatt válik intézménnyé.
Ezek miatt egy nem vallásos ember nem fog leállíni veled metafizikáról vagy teológiáról beszélgetni, mert a beszélgetés kiindulási alapjai teljesen mások. Nincs közös nyelv. Erre az egyik legjellemzőbb példa Georges Lemaître, aki kozmológus és pap volt: „Két út vezet az igazsághoz. Én úgy döntöttem, hogy mindkettőt követem."
Ezt tette úgy, hogy különválasztotta magában a két területet, mert ő pontosan tudta, hogy nem kompatibilisek. Egyébként ő volt az, amikor a pápa elfogadta az ősrobbanást mint a teremtés pillanatát, ellenkezett ellene. Ellenezte, hogy az egyház tudományos kérdésben állást foglaljon, hiszen nincs közük egymáshoz.
Valószínűleg hatással lehetett rá az a felismerés, hogy nemsokkal korábban Einstein pusztán megyőződési és hitbéli alapon az egyenleteibe bevezette a lambda tagot, hogy kijöjjön az állandó állapotú univerzum, amiről kiderült, hogy tévedés volt. (később kiderült, hogy marad a lambda de más okból, a zsenik tévedéséből is kijöhet valami :) ) Ez világosan megmutatta, hogy tévútra vezet, ha hitet, meggyőződést keverünk a tudományos munkába.
Szóval teljesen feleslege vitatkozni azon, hogy a tudomány hit e vagy nem, mert a vita teljességgel értelmetlen. És ezt, azok a nagyon akik tudományos munkát végeztek és vallásosak is voltak, pontosan tudták.