Irasidus#46
Utólag vannak alapkutatások amik technológiailag a társadalomnak hasznosnak bizonyulnak, és vannak amik nem. Fordítva ülsz a lovon, a motiváció, és finanszírozása az alapkutatások során nem valamilyen technológia létrehozása. Különösen érvényes ez matematikára, filozófiára, vagy akár a művészetek támogatására, mint írtam fordítva ülsz a lovon. Másrészt a számítógépek fejlesztése nem alapkutatásból valósult meg, még mindig nem érted az alapkutatás, és technológiai kutatás közötti különbséget, illetve a finanszírozási rendszert. Mivel nem érted a rendszer lényegét, ezért a példáid is egytől egyig tévesek. És természetesen még mindig várom CERN-nel kapcsolatban miért vagyok tévúton, bár valószínűleg hiába várom, mert magad sem tudod, ezt hívják blöffnek.
Az államháztartási egyensúlyára (jobb helyeken) törekedni szokás. Amit állami szabályozással, beavatkozással, vagy befolyással igyekeznek elérni, nem piaci alapon, azaz nem kereslet-kínálat rendszerével működik. Ugyanis beigazolódott, hogy a piaci szereplők túlzott önállósága, tevékenységük ellenőrizetlenül hagyása nem vezethet a tartós piaci egyensúly kialakulásához, sőt válságokat okoz. Viszont, hogy az államok működése azon alapul, tévedés, és nyilvánvalóvá teszi, hogy ehhez sem értesz, hiszen vannak államok amik működnek mindenféle államháztartási egyensúly nélkül.
"A haszon nem azonnal forintosítva jelenik meg sok esetben a társadalmi folyamatokban, hanem sokszor áttételesen, de mindenképpen megjelenik."
Megint fordítva ülsz a lovon, nem azért ment életeket az orvos, hogy az államháztartás jobb legyen, és ugyanígy nem azért segítenek a hajléktalanokon, sőt ezek túlzott kiadások a jóléti államokban. Úgy is működhet, és fejlődhet egy rendszer, hogy ezeket nem teszik meg, lásd Kínát. Az Eu meg sok esetben azért nem versenyképes a világpiacon, mert túlságosan sokat költ a szociális intézkedésekre, példának okáért gondoljunk a mezőgazdaság irreális támogattatása. Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.02.16. 19:26:56