-
kgpro #79 Készítettem egy összehasonlító számítást Paks II.-re és egy találomra kiválasztott http://ppnapelem.hu/napelem/16-kwp-napelem-rendszer napelem értékesítő által forgalmazott rendszerre. Néhány megjegyzést azonban fontos előtte megtenni.
Először nézzük Paks II.-t
1) A Wikipediaban (https://hu.wikipedia.org/wiki/A_paksi_atomer%C5%91m%C5%B1_b%C5%91v%C3%ADt%C3%A9se ) - ahonnan egyébként Life Strange is merített adatot - azt írják, hogy a 12 Milliárd EUR nem tartalmazza a nagyságrendileg hasonló méretű nukleáris hulladékkezeléssel járó beruházások költségeket.
2) Az előállított egységnyi villamos energia (LCOE) árának kiszámításába ezt is bele kell venni. Ugyanakkor 20 éves szerződésünk lesz a nukleáris hulladék kezelésére a Ro(s)szatommal,
de a részletek nem ismertek. Mindenesetre ezekkel a költségekkel is számoltam. Az egész finanszírozás egy 30 éves hitel keretében, 4-5 %-os kamattal lesz biztosítva, így az összes költség nem a 12 Milliárd, hanem az, amennyibe valójában a finanszírozással együtt kerül. 34,7 Milliárd
3) A szükségességet nehéz megítélni, de az biztos, hogy Paks I. önmaga 50% körül szolgáltatja az egész ország villamos energia igényét, így feleslegesnek tűnik a kapacitást több mint 50%-kal növelni. Ugyanakkor több dolog is figyelembe veendő pro és kontra. Nehéz megítélni, mi az erősebb irány.
a) A másik 50%-nyi villamos energiához túlnyomórészt fosszilis erőművek útján jutunk hozzá, vagyis logikus lenne azokat lecserélni.
b) Viszont Paks I.-et nyugdíjazzák egy idő után, így annak pótlására viszont kell másik erőművi megoldás.
c) Az igényekhez képest Paks I. után is magasabb lesz kb. a kapacitás 20%-kal.
d) A megújuló erőművek térhódítása miatt gyakorlatilag villamos energia felesleg kezd kialakulni Európában, ami megint csak ellentmond Paks II. szükségességének.
e) Az egy gazdasági értékhez szükséges energia magasabb, mint Angliában, vagy Svájcban, de ez nem pozitívum, hanem negatívum, hisz több energiát használunk, ugyanarra mint mások, de ez a szám szerencsére csökken, vagyis még kevesebb energiára lesz szükségünk, mint manapság.
f) Ugyanakkor a villamos autók térhódításának ma még sehol sincs a kiszolgáló kapacitása, azaz, ha most minden autó hirtelen elektromos lenne, akkor nem maradna áram semmi másra, de még az autókra sem lenne elegendő. Ez viszont a szükségességet támasztja alá. Abban nem kételkedem, hogy előbb utóbb lesz olyan energiatárolónk, hogy jó alternatíva lesz a villamos autó, de jelenleg nem tudunk ilyen technológiáról, így nem tudni, mikor lesz ebben a témában óriási áttörés, amire egy 7-8 évig tartó beruházás nem tud választ adni, így talán van értelme most kapacitást bővíteni.
4) A számítások szerint Paks II. LCOE szerinti Kwh-nkénti ára 32-33 Ft. Nem véletlenül írja a Wikipedia szerkesztője, hogy Paks II. akkor nem lenne veszteséges, ha ennyibe kerülne az áram a nemzetközi piacon, de nem ennyi, hanem ennek kb. a harmada. Vagyis igencsak rossznak tűnik! Ha kifizettük a beruházást, vagyis nem lesz már rajta finanszírozási teher, akkor jók leszünk, mert mai értéken számolva (Paks I. alapján) 12 Ft/KWh lesz az előállítási ára. (de ki tud 60 évben ennyire előregondolkodni?)
5) Az áram előállítási költsége viszont csökken a nemzetközi piacon, de a későbbi hatások még nem tudhatók pontosan. Pl. az elektromos autók igénye jelentősen felviheti az áram árát, sőt, ha kiesik a költségvetésből az elektromos autó miatt a benzin és a gázolaj jövedéki adója, azt pótolni akarja minden európai kormány, hisz itthon ez a költségvetési bevételek egyharmada.
6) Nagyon durva az is, hogy a kamatot, mely a 30 év alatt 16 Milliárd Euró, az adófizetők pénzéből akarják finanszírozni, vagyis nem lesz benne az energia árában, mindenki fizet, ha használja, ha nem. Ez mondjuk elég nagy pofátlanság.
7) És egy nagyon rossz tulajdonsága Paks II.-nek, hogy ún. alaperőmű típus lesz, ami azt jelenti, hogy nem lehet gyorsan változtatni az energia termelését, vagyis a hálózat nehezen fogadhat be hektikus (napelem, szélerőmű) energiákat.
Mi lenne, ha ugyanezt a pénzt nem Paks II.-re, hanem napelemre, vagy szélturbinára költenénk? (Dyra)
1) Szélturbinában már van elég, ahogy Life Strange is írja, nincs már hely, és nem is vagyunk annyira alkalmasak rá.
2) Napelemmel is van baj:
a) mert ahhoz meg terület kell, és nem is kevés,
b) kell egy más erőművek által fenntartott hálózat, aminek a kiszolgálói között kell, hogy legyen az alaperőműveken kívül úgynevezett csúcserőművek, melyeket leállítva helyt adunk a nap, vagy szélenergiának. Itthon a gázerőmű alkalmas erre, de ugye akkor mi a zöld, ha a napelemes rendszert úgy tudjuk üzemeltetni, ha van fosszilis is??? Nagyon gáz!
c) ha pl. kiiktatjuk az összes fosszilis, és atomerőművet, és csak vízerőműveink vannak, (nálunk nem megoldható, de a vízi energia sem teljesen zöld) melyeket majd tudunk úgy összehangolni, hogy egyenletes legyen az áramellátás, és a legnagyobb árvíz idején is képesek vagyunk ezt tartani, akkor ezt is szétrombolja a hektikus erőmű.
d) vagyis a naperőművek nem képesek 100%-osan egy teljes energiahálózat kiszolgálására, de még együttműködésre sem alkalmasak, csak valamilyen, az adott hálózattól függő mértékben.
e) nem véletlen, hogy bevezették itthon is a hálózathasználati díjat, mert azzal munka van, és nem kis odafigyelés, hogy egy erőművet a napelem miatt leállítsanak, majd újra indítsák, ha beborult az ég.
f) a kedvencem mégis az, hogy – bár most még igen csak kicsi – a Nap, Földre sugárzott energiájához képest az emberiség energiafelhasználása, de a szám összességében növekszik, és el tudunk érni egy olyan szintet, amikor az így kivont energia megváltoztatja a klímaviszonyokat. Mindegy, hogy napelem, vagy szélerőmű, mindkét energia a Napnak köszönhető. És miért is csináljuk ezt az egész „zöldséget”? Hát pont azért, mert mindössze 100 év alatt képesek voltunk a klímaviszonyokat befolyásolni!!! Vagyis ugyanott leszünk, ahol ma, de egy lényegesen nehezebben kezelhető helyzetben.
g) de nézzük a számításokat.
i) A napelemre vonatkoztatott LCOE csak 16 Ft/KWh, vagyis a fele mint Paks II. viszont 20 év elteltével már csak 80% a kapacitása, de tényleg nincs tapasztalatunk sokkal hosszabb időre.
ii) Viszont ha marad, akkor nem rossz, mert már megtérült, és elvileg nulla a további üzemeltetési ktsg….
iii) …ami nem teljesen igaz, mert mert az Inverterek cserére szorulnak, bár a napelemhez képest mindössze 10%
iv) 20 évre vetítve a napelem 1 KWh-ra eső beruházási ára magasabb, mint a méregdrága Paks II.-é, ami azért van, mert nagyon rossz a működési időhányad, amikor nem termel áramot.
v) Bár tapasztalatunk nincs a hosszú távú (60 év, mint pl. az atomerőműnél) működésben, de ha marad a 80%-os kapacitás, akkor 60 évre szétosztva a beruházási költségeket, már nagyon jó KWh árat kapunk.
3) Nincs jelenleg igazán jó megoldás, és nagyon függ minden az adott ország viszonyaitól. Norvégiában, ahol ezernyi vízi erőmű van, felesleges kínlódni a napelemmel. Máshol mások a viszonyok, mások a lehetőségek.
A napelemet inkább szigetrendszerekben tudom elképzelni, a majd egyszer megvalósuló szuper akkumulátorral.
Egy egészséges együttműködő energiatermelésre van szükség, mely politikától, és gazdasági érdekektől mentes. Tudom, ez az álom része.
4) És én is egyetértek, csak a népre ne bízzunk ilyen döntést, de a transzparencia hasznos lett volna.![]()
