asgh#180
Szerintem úgy értette, hogy a matematika önmagában, a fogalmaihoz rendelt gyakorlati tapasztalás nélkül sokkal tágabb eszköztárral dolgozik és több teret ad a valóságtól elrugaszkodott elképzelések tárgyalására, mint a fizika.
Tehát abból, hogy adott esetben absztrakt matematikai fogalmak közötti logikai összefüggések alapján eljutunk egy megállapításig még egyáltalán nem következik, hogy az a megállapítás a fizikai valóságra is igaz, ha a matematikai fogalmainkhoz a kezdetben nem rendelünk tapasztalati tényeket.
Dr. Novátszky Károly jegyzete A relativitás elmélete bevezetőjéhez:
"Nagyon jellemző, hogy Einstein meg sem kísérli fogalmi definíciót adni a térről és az időről. A kettőnek csakis mérhető elemeiről beszél:
Egyfelől a koordinátákról mint távolságokról másfelől az időpontokról és időtartamokról. A filozófus ezt talán hiánynak minősíti, de a fizikus feltétlenül helyesli. Planck szerint valamely fizikai mennyiség mérési módjának megadása teljesen pótolja a fogalmi definíciót (ti. a fizikus szempontjából)."