Ha vannak idegen lények, UFO-k, földönkívüliek - nevezzük is őket akárhogyan - mi emberek miben vagyunk messzemenően jobbak náluk? Gondolok itt leginkább képességekre és adottságokra.
-
Irasidus #973 Szóval, nem a szavakon kell lovagolni, mindegy, hogy recseg-ropog, vagy megpittyent. Sikerült helytelenül súlyozni a mondadóm lényegét, és teljesen értelmetlen dologba belekötni. Zárjuk rövidre, a Big-bang elmélet alátámasztott, bizonyított elmélet. Persze, bele lehet menni tudományfilozófiában, hogy mit tekintünk tények, mi az a paradigmaváltás, de általában azok játsszanak ilyeneket, akik nem tudják elfogadni, hogy tévedtek, másrészt akik nem értik, mit is takar a paradigmaváltás a tudományban. Gyakorlatilag elköveted az összes hibát, amit ilyenkor el lehet, mert nem érted mit nevezünk tudománynak, és hogyan működik. Ezért pontokba szedtem, az átláthatóság kedvéért:
- A tudományos tények világban nem divatirányzatok vannak, hanem bizonyítékok, amit valószínűleg összekeversz azzal a bizonytalansággal, amit éppen kutatnak. A Big-bang bizonyítékokon alapuló elmélet, vagy tény.
- A földközéppottúság, nem tudományos eredmény volt, hanem hit. Másrészt, akkor nem létezett mai értelembe vett tudomány, így összehasonlítani sem lehet, és számon kérni sem, mivel az nem tudomány volt. Ma nem bátorság kell, hanem bizonyíték, vagy bizonyítás.
- A galaxis-központú világ, egy filozófus Immanuel Kant gondolta ki, ami filozófia is maradt, nem természettudományos tény, vagy bizonyított elmélet. Akkor is beszéltek már arról, hogy a távoli ködök esetleg galaxisok voltak, mivel ezt nem lehetett akkor még eldönteni, így ilyen kérdésekkel, mint a világ középpontja a csillagászat akkor már nem foglakozott...
- A világ megismerése során mindig találunk fehér foltokat, azaz, olyan dolgokat amit nem tudunk, de ezek nem hibák. Ez játék a szavakkal, és értetlenkedés. Az ősorrbánás elméletben hiba nincs, csak nem tisztázott részletek, de ezek egyikéből sem következik, hogy hibás az elmélet.
- Említettem a paradigmaváltást. A tudományos ismeretek változnak, de ez a változás nem össze-vissza történik, hanem egymásra épülnek. Ami tegnap jó volt, működött az holnap is bizonyítottan működni fog. Ami történik az, az általánosítás, ahogy egyre jobban megismerjük a világot, a részletekből egyre nagyobb kép bontakozik ki. Így, az ami egy kisebb rendszerre jó, és működő elmélet, az általánosítva, már lehet módosításra szorul. Erről szól a paradigma a természettudományban.
- Senki nem esetet abba a hibába, hogy nincs már mit kutatunk. Viszont te beleestél abba a hibába, hogy amit már tudunk, abban is kételkedsz. Szó sem volt itt olyan tudásról, ami a tudásunk határmesgyéjén van, csupán arról, hogy nem érted a tudomány működését, és a kozmológiát. És mivel nem érted, úgy gondolod más sem, és ez valami ködös filozofálgatás. Pedig nem!
- A filozófia nem általános törvényekről szól, és még csak nem is tudományos világnézet, viszont nagyon más kérdésekre keresi a válasz, mint a természettudomány. Amiről itt szó van, a világ keletkezése, az kőkemény természettudomány. Lehet filozófiai oldalról is megvizsgálni, de akkor egészen más kérdésekre keresel, és kapsz választ. A probléma ott kezdődik, ha a két dolgot összekevered.
- Pedig nincs közepe, és itt nincs hasonlat. Ez egy újságíró cikke, aminek bulvárcímet adott, mert nem értette, hogy arról szól a cikk, hogy nincs közepe. Tudod, nem kell mindent elhinni amit a búvárban olvasol. A szingularitásnak jelen tudásunk szerint, nulla dimenziója van, így kisebb mint egy háromdimenziós atom, ez nem mond ellent annak, hogy nincs közepe. Nem értem, mire vonatkozott ez az okfejtésed.
Utoljára szerkesztette: Irasidus, 2018.02.19. 16:02:41