#23
:)
Bizonyos szempontból félreértettél. Nem vagyok a robotizáció ellen, szerintem is kívánatos, sőt elkerülhetetlen dolog. De csak ugyan úgy elkerülhetetlen, megállíthatatlan mint pl a globális felmelegedés. Mindkét esetben egyrészt szabályozható, kontrollálható dologról van szó, másrészt szükséges, hogy a felmerülő kihívásokra is választ adjunk, mert a sopánkodásnak, vagy értelmetlen ellenállásnak katasztrófa lesz a vége. Nem az okozza a katasztrófát, hogy ezek a dolgok szükségszerűen megtörténnek, hanem az ahogy reagálunk rájuk.
A cikkben említett emberkvóta, a máshol említett robotadó, vagy a hsz-ekben szereplő alapjövedelem olyan opciók, amelyek a negatív hatások mérséklésére, kezelésére, vagy előnyre fordításra szolgálhatnak. Jó látni, hogy sok embernek van ezzel kapcsolatos álláspontja, mert ez annak az alapja, hogy egy társadalmi párbeszéd során kialakuljon valami működő rendszer.
De látnunk kell, hogy mi lesz a végállapot, de legalább is hogy alakul át a társadalom, a kultúra, a népesség.
Figyelembe kell venni azt, hogy demográfiai szempontból eddig olyan folyamatok zajlottak, amely szerint a gazdasági növekedés alapja a népesség lélekszámának megugrása volt. Nem a gazdaság növekedésétől szaporodtak az emberek, hanem előbb lezajlik egy mezőgazdasági, egészségügyi forradalom, ami az emberek korábbi kulturális viszonyok által meghatározott szaporodási szokásai miatt a népesség robbanását okozza. A megnövekedett népesség az iparba, szolgáltatásba áramlik, amely így már lehetővé teszi a gazdaság megerősödését.
Az adott népesség kultúrája demográfiai szempontból úgy tűnik egyensúlyra törekszik, amikor a népesség kultúrája is átalakul, késéssel de leköveti a változásokat, akkor a demográfiai fejlődés következő fázisába lép és a népesség növekedése is megáll.
A kihívás most az, hogy ettől a logikától a robotizáció teljesen eltérő. A robot nem ember, nem szaporodik, nem fogyaszt, kulturálisan nem fejlődik. Ha a nyugati társadalmak népességének várható élettartama is a végtelenbe tartana, bármeddig meghosszabbítható lenne az emberi élet, akkor nem kéne egy más rendszerben gondolkodni. Az emberek tovább élnek kevesebbet szaporodnak, de a népesség száma állandó maradhatna. Azonban jelenlegi tudásunk szerint az ember ma sem él, élhet tovább jelentősen, mint manapság, mondjuk 100 év és slussz.
Ha most a nyugati országokban úgy döntünk, hogy a dolgozókat robotokkal váltjuk ki, és a népességet nem támogatjuk, akkor 1-2 generáció alatt a népesség jelentősen vissza is fog esni, és akkor már hiába találunk ki egy emberi élet értékére alapuló társadalmat, ha az emberek gyak elfogynak, aki marad az is egyre öregebb és biológiailag inaktívabb lesz. Például ez is egy lehetséges út.
Végső soron szembe kel nézni azzal a filozófiai, erkölcsi kérdéssel, hogy mennyit ér az emberi élet, egyáltalán mit tekintünk annak, és mit nem, illetve azt hogy képzeljük el egy olyan társadalomban, amely pont a robotizáció miatt nagyobb lehetőségekkel rendelkezik.
Az élősködés kérdése azt tükrözi szerintem, hogy ehhez és a már ma is rendelkezésre álló jelentős gazdagsághoz általában nem is úgy állunk hozzá, mint ahogy valójában a jelenlegi kultúránk szerint élünk, hanem egy előző, a hiánygazdaságra épülő kultúra tükrében. Aki nem dolgozik, ne is egyék, meg ilyenek.
Egyrészt már a mai termelési kapacitás is bármelyik nyugati országban bárki számára egy viszonylagos jóllétet biztosíthatna (már vagy 60 éve), másrészt a régebbi gazdasági rendszer alatt megerősödött elit fenntartja, sőt növeli az elosztás differenciálásával a jelentős társadalmi különbségeket. Az ovis pl. nem dolgozik, a nyugger nagypapi nem dolgozik, nem termel, a festő, művész nem termel, sőt a bróker, politikus sem termel, ők se egyenek? A munkanélkülieknél is hol húzzuk meg a határt? A társadalom már ma is biztosít valamilyen címen mindenkinek egy minimális megélhetést, azonban a "gazdagok", gyak az elit dönti el, hogy kinek adnak többet és kinek kevesebbet. Ha tömegesen kerülnek az emberek az utcára, kerülnek ki a jelenlegi elosztási rendszerből, akkor milyen logika szerint biztosítjuk, vagy nem biztosítjuk nekik a megélhetést?
Aszerint amit általában a kultúrális örökségünk diktál, amit belénk nyomtak, pl az oktatás, a média által és a jelenlegi rend fenntartását szolgálja, vagy valami más, új gazdasági, demográfiai, életmódbeli modellnek megfelelően?
#23