Call of Duty: WWII
-
buddabudda #314 Az első két küldetés alapján jó játéknak tartom, a sztoriról és küldetésekről (bár utóbbiak eddig eléggé ismerősek az előző codokból) nem is nyilatkoznék (se multi). A nosztalgiafaktor nyilván sokat segít.
Amik jók szerintem:
+ medpack: nagyon elszoktam tőle hogy használni kell, de jó hogy ez van. A baj azzal van hogy kb percenként tudunk kérni. Hol van az hogy fél pályát visszamegyek egy packért amit direkt ott hagytam!!! :)
+ squad: szerencsére a medpackon kívül van lőszeres, gránátos, valami spottolós és még ki tudja mi. Szóval ez szerintem jó ötlet. Esetleg lassabban töltődhetnének újra.
+ grafika: nem ez a legszebb játék a piacon, de nem is a legrosszabb, közepestől jobb. Amit kiemelnék azok az arcok. Szerintem nagyon valódinak tűnnek és szerintem pont azért mert nem tűéles a kép. ( mint a robotoknál, hogy egy bizonyos fokú hasonlóságig az emberek jobban elfogadják, viszont ha átlép egy határt akkor egyre elutasítóbbak velük szemben :D )
Számomra egyedül a hangulat nem jön át.
- Ennek legnagyobb oka, a hangok. Egy felfújt zacskót ha kidurrantok autentikusabb robbanáshangot idézek elő mint ami ebben a játékban van. A fegyverekről nem is beszélve. Mondjuk a mw2 óta egyre gyengébbek a hangok. A 2.1es hangrendszerben a mélynyomó be se kapcsol.
- A másik hangulatromboló elem a "csak én létezem" effekt. pl partraszállás, minden lövés és robbanás 5 méteres körzetemben történik, távolabb semmi nem történik, se robbanások, se lövéshangok, semmi, mindenki engem céloz és a MI társaink sem sok vizet zavarnak.