Skylake#9
Ezekkkel a „félig önvezető” autókkal, valamint közvetetten ezzel a jogszabálytervezettel a legfőbb probléma az, hogy tökéletesen elképzelhetetlennek tartom, hogy az emberek, a vezetők képesek lennének a gép által nem kezelhető forgalmi szituációk kezelésére, amennyiben előzőleg figyelmüket egyáltalán nem a vezetésre koncentrálták. Ha aktívan nem ő vesz részt a közlekedéseben, mégis mi a f*sznak figyelne, és miért lenne ez neki fontos? Ha felülök a buszra, mindjárt előre, a vezető mellé, az első ajtóhoz, noha mint ő, én is kilátok a szélvédőn, mégsem fogom abban a szituációban úgy, olyan koncentrációval, és olyan aspektusból figyelni a forgalmat, mintha ugyanott saját autómban ülve kellene haladnom, nem igaz!?
Másik fő problémának látom, hogy az előző helyzet folyományaként, tulajdonképpen folyamatosan, egyre nagyobb mértékben elszokva a vezetéstől, sokkal gyengébb eredményességgel lesznek képesek az önvezető rendszerek által, az adott technológiai színvonalon még nem kezelhető szituációk megoldására. Mitől is menne jobban egy ilyen forgalmi helyzet megoldása, ha előzőleg a fészt b*szta, vagy valami évadnak nevezett médiamoslékot bámult az előző másodpercben, és tökre oda nem figyelt a haladásra?
Szerintem önvezető rendszert csak akkor lehet forgalomba hozni, a egyaránt hibátlanul (kvázi hibamentesen, azaz meghatározottan alacsony hibaszázalékkal) képes teljesíteni a német Autbahn-on, egy egyirányú utcák labirintusából álló délolasz kisvárosban, illetve félig lemenve a térképről, egy tipikus BAZ megyei falu hátsó utcáján a kertek alatt, meg Isztanbulban, ahol a dudaszó a legfontosabb jelzőeszköz. Azaz mindenütt! (Természetesen nem konkrétan e helyszínek a lényegek, hanem a multifunkcionalitás teljességét akarom jelezni.)
És igen, úgy vezetnek be új funkciót, hogy az valójában az nem létezik, legfeljebb gyenge bétatesztnél járunk. A többit pedig leírtátok.