Skylake#6
Én nem tenném ezeket a dolgokat az un. „új világrend” és un. „liberális értékek”, meg egyéb gyíkember és kemtrél kategóriás dolgok számlájára. Egyrészről, szerintem tökéletesen olyan tendencia látható, a kor és médiafogyasztás jellegében, ami kb. két évszázada változatlan. Azaz, a fiatalok kevésbé érdeklődnek a közéleti események iránt, és körülbelül onnantól változik ez, hogy saját egzisztenciát teremtenek, családot alapítanak, tehát ma 35-40 éves kor között. Ez a médiafogyasztási mintázat teljesen evidens, egyáltalán nem új, mindig is így volt.
A másik dolog, hogy igen, mindig azok a hírek lesznek felfoghatók, és meglepő módon váltanak ki nagyobb hatást, amelyek a társadalom tömegeinek életéhez közelebb álnak. Ez is tök evidens dolog, épp úgy, mint az előző, és mindig is így volt. A társadalom döntő többségének nincs meg az a fogalmi keretrendszer, és viszonyítási rendszer, amely kapcsán ezeket értelmezni tudja. Így igen, egy R*gán-helikopterezés egyértelműen sokkal nagyobb hírértéket jelent, mint mondjuk Brexit, Paks 2, magánnyugdíjpénzek, és lehetne napestig sorolni. Vagy például a netadó, vasárnapi boltbezárás is sokkal felfoghatóbb, mint a fehérgalléros bűnözés eredményeinek Mo.-on state capture-t elérő szintjei. Használja-e az egyszerű melós a „state capture” fogalmat? Nem. Ellenben én meg nem tudok egy félsertést fél óra alatt kicsontozni, és nem ismerem az ide vágó fogalmakat sem. Nem is nézem, és nem is illő lenézni másokat ilyen tudásbeli eltérések miatt, gondolom erre azért az igazán agyhorpadtakon kívül mindenki rájött.
A magyar társdalom társadalomtörténeti fejlődését tekintve egy megkésett feudális társadalom volt döntő többségében a 2-vh előttig. A szegényparasztság a társadalom 2/3-át alkotta, olyan körülmények között létezve, mint ma jobb helyeken megtalálható Észak-Koreában. Magyarországon a 2.vh-ig együtt volt jelen egy szűk arisztokrácia, egy szűk polgári társadalom, egy szélesebb városi munkásosztály és közalkalmazotti közép és alsóközéposztály, és mindezekhez számban messze felülmúló mértékben egy olyan szegényparaszti társdalom, amelynek működésmódja teljes mértékben feudális volt, erőszakon, függésben tartáson, meglapuláson, elhajláson alapult. Ez a társadalmi működés túlélt mindent, és háttérbe szorulva, de nagyon is nagy hatással ugyanúgy megvan. Ezért én nem csodálkozom azon, hogy a magyar társadalom ma a korrupciót úgy ítéli meg, hogy a „mikrokorrupció”, amelynek az adott személy haszonélvezője lehet, elfogadható, sőt dicsérendő, ellenben ennek tőlük távol eső, és óriási hasznot nyújtó változatai pedig nem. Könyörögöm, ugyanarról van szó!Hhogy nem kér számlát a boltba, vagy okosban csinál ezt-azt az a lehetőségek magas szintjén pontosan ugyanazokat az égbekiálltó lopásokat fogja eredményezni, amelyek ma megtörténnek, és amelyeket ő elítél. Pedig ő sem tenne máshogy abban a pozícióban!
Számomra jó hír, hogy az emberek helyén kezelik a Facebook.ot, azaz meglehetősen alacsony hitelességű, személyre targetált (de kib*szottul rühelem ezt a szót, de ide pont ez kell) bulvármédiának tekintik. Másképp mondva, ezek szerint nincs akkora befolyásolási potenciálja e monopolhelyzetben lévő médiumnak, amely monopolhelyzete okán alkalmas az USA nemzeti és nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítésére is – finom mechanizmusok mentén. A Facebook hír és értékrend-izolációs hatása egyfajta szándékolt hatása és mellékhatása annak az üzleti modellnek, amivel a cég a fogyasztóit magához köti. Én úgy gondolom, hogy ez jelent veszélyt társadalmi működésre, de az, hogy a Facebook-ot a többség tulajdonképpen kapcsolattartó eszköz mellett szórakoztató médiumnak tekinti, ez részben semlegesíti a hír és értékrend izolációs hatást. Kell egy kis idő a társadalmaknak, amíg ezt megtanulják helyén kezelni. A televízió is befutotta ugyanezt a karriert több mint fél évszázaddal korábban: a jelentőség középpontjából háttérzajjá lett. Itt sem fog máshogy történni.
Brexit Trump és don Orbán: mindez annak a hosszú folyamatnak következménye és lezárása, amely a globalizáció kora volt. Ez a korszak egy szűk, nemzetközi értelemben tőkét, kapcsolatrendszereket mozgatni képes, technológiát kiszervezni képes réteg számára óriási hasznot hozott, mindamellett pedig hatalmas externáliákat hozott létre, még azokban az országokban is, amelyeket mi közönségesen a „fejlett nyugatnak” tekintünk. Előbb-utóbb várható volt, hogy ez a korszak véget ér, és rövidesen mindez el fog jönni Kínában, Kínában, amely gyakorlatilag olcsón, óriási és elérhető árubőséget teremtett a fejlett világokban. A korszak végének startjele a 2008-as válság volt szerintem, és igen, ennek eredményeként lett Brexit, választották meg ezt a részeg zenebohóc kategóriás majmot is. És a csuti király is így került a nyakunkra. Egyenlőre nem látszik széles körben semmilyen olyan társadalom és gazdaságszervezési megoldás, amely kiutat jelentene ebből. Ezért lehetett győzni a naggyá teszzük Amerikát bullshittel. Ahogy a magyar, úgy az amerikai és angol társadalom többsége is duzzog. De azért az iPhone-nak örül, ami ott van a kezében, amit olcsón Kinában gyártanak, azaz haszonélvezője a globalizációnak! Micsoda ellentmondás, nem?! Akkor lesz szopás, amikor a kínai társadalom többsége is azt fogja gondolni, hogy ő többet érdemel a munkásnyúzdáknál, ahol előállítják azt az árutömeget, sz*rért-h*gyért, ami a nyugati piacokra áramlik!