#21
A fogyasztókat nem lehet egy kalap alá venni, mert többféle fogyasztó van, többféle metódussal.
- Egyik részük ha tehetné vízzel töltené fel a patront és elvárná, hogy a 9 ezres nyomtatója az élete végéig ingyen nyomtasson.
Ők a "Holdon járó" kategória, mert az elvárásaik és a valóság köszönőviszonyban sincsenek egymással.
- A másik kategória a konzervatív. Érdekes jelenség, mert kizárólag eredeti patronokat vesz, a 17 éves nyomtatójába és minden alkalommal el is mondja, hogy ez olyan szuper kis gép, hogy párja nincs. Arra a kérdésre, hogy látott-e már nem 2 patronos, hanem 5 patronos fotónyomatot zavartan evadel. Ők azok, akik bizony hiba esetén hozzák a "nagy zöld tescos szatyorban" (ami kék), a printert, hogy hát bexart javítani kéne... csak 20.000 a fej, végül is annyit megér, mert "szuper kis gép".
- A következő kategóriába tartozom én is. Hát nem egy elit liga, inkább csak elkeverték a gyógyszereik, de a költekezésük alapján mégiscsak ők az elit egyik ága... Drága printer, drága kizárólag eredeti patronok és term. rohadt drága fotópapír. Miért nem nyomtattat töredék áron egy fotólaborral? Nem tudja megmondani. Szeret otthon szarakodni, méretezni, fotóbolt zsonglőrködni, hogy aztán a cirka 1.5 óra után elkészült képet, mint a véres kardot körbehordja és a családja ajnározásában fürödjön perceket, hogy micsoda csodálatos munkát is végzett.
- A következő kategória szintén kemény. Az ipari szarrágók, az analóg technokraták. Az a fajta posztkommunista vezető és alkalmazott brigád, melyek nem hisznek az egyesek és nullák hatalmában. Mindent kinyomtatnak. Őrület mennyiségű papírt és tintát szívnak fel, kb. olyan elánnal, mint ahogy Keith Richards az apjával tette. Viszont szarrágók. Maximálisan. Selejtes papír, filléres patronok. 1 forinttal olcsóbb? Máris te szállítasz! De ha gond van a nyomtatókkal -van, sok-, akkor nyilván azt tegnapra kéne megjavítani golyórágó árban. 19 éves mátrixszal nyomtatnak, hiszen az a legolcsóbb. Már 4 éve mondtad, hogy a fej odavan, de ők azért még nyúzzák, még a festékszalagból is képesek utángyártottat venni, holott az eredetiben se egy nagy tétel, viszont nem hullik szét túlhasználat esetén sem... de ez nem számít. 1800 Ft vagy 900 Ft? Hagh! Hát hülye kérdés.
- Ez a kategória az elit másik ága. Az ipari sznobok. Drága printer, 2 évente csere, ha jó akkor is. Drága kellékanyag és azonnali garanciális csere már akkor is, ha csak 1x megnyikkan egy toner vagy egy nyomtató. Ritka rejtőzködő faj, de létező. Általában olyan cégekről van szó, melyek nevét garantáltan soha nem hallottad, de amikor meglátod a székházat és be kéne menned, olyan érzés fog el, mint Frodót a mordori vaskapuk előtt. Egyébként sokat is nyomtatnak, de inkább csak a maguk túlbiztosítása végett, mert 3 szerverre mentik még el az adatokat, amin lóg 6 external vinyó, a szerverek persze 2 cloudba szinkronizálnak, de azért a vezetők is készítenek manuális mentést external vinyóra vagy méregdrága penre és persze papír alapon is minden lélegzetvétel megvan. Miért? Mert telik rá. Mert megtehetik. Persze nem így kezdték, de már nem probléma.
- A titkos liga. A szabadkőművesek eltitkolt fattyai ők: A tolvajok céhe. Ők kérem 2 metódussal dolgoznak:
a, Egyszerűen lenyúlják a céges beszerzések egy részét, majd egyéb boltoknak, vagy internetes piacokon eladják az eredeti tonereket. Elitisták a maguk egyszerű módján, hiszen az utángyártott termék az számukra tabu, ahhoz nem nyúlnak, csak az eredetihez, mert azt jó áron el tudják adni...
b, A "darabjózsi." 1 darab = 1 darab nem? Hát nem. Beszerzi a cégük az eredeti kellékanyagot, a trógerje meg beszerzi magánúton -nagyobb trógerje céges úton- az utántöltött filléres szart, kicseréli, hiszen darab = darab és máris mindenki boldog (szerinte), hiszen az eladó eladta a kellékanyagot megkapta a pénzét, a cég tud nyomtatni, a tolvajnak lesz pénze, aki tőle vásárolja meg, az meg áron alul jut hozzá az eredeti termékhez. Win? Majdnem. A tolvaj cégénél hamar beborulnak a nyomtatók, mert nem 2 oldalt nyomtatnak a vassal/nap, hanem 200-at... Utoljára szerkesztette: Tinman, 2016.09.21. 22:20:02