halgatyó#69
Ehhez hasonló JÓSLATOKAT nem nehéz gyártani, van is belőlük bőven.
Az, hogy éppen mibe fektetnek a befektetők (korunk rákfenéi), az nem mérvadó. Mindig abba fektetnek, ami ÉPPEN AKKOR jövedelmezőnek látszik, minden más szempont mellékes.
Megpróbálok néhány számadatot bemutatni, csak gondolatébresztőnek, mert számolni ti is tudtok, hát ne lustálkodj:-DDDD
Magyarország gyengén villamosított ország, MŰKÖDŐ erőművi teljesítményünk 6ezer MW körül van 10 millió lakosra (Finnország dupla ennyi áramot termel, felelennyi lakosra)
A megújuló energiafelhasználsunk nagy része "biomassza" magyarul tüzifa. (én is nagyobbrészt azzal fűtöm a házat) A tetőre szerelhető napkollektorok ma már szemmel láthatóan szaporodnak, de egy ismerős, aki 3 millióért csináltatott ilyent, eléggé csalódottan beszélt róla.
Alapvetően kétféle változat van: a nagyvolumenű (pl. aki Ausztriába utazik, az láthatja a szélerőműveket) és a háztartási szintű (decentralizált). Utóbbiról mindig Mao elnök (Kína) "népi kohó" ötlete ugrik be, nem véletlenül. Sok tízezer vagy még több elosztott termelőt GAZDASÁGOSAN összeszinkronizálni, úgy, hogy ott frekvencia- és feszülség-lengések ne alakuljanak ki, az központi vezényléssel lehetséges, ahogy a zenekarnak is karmester kell:-)) (ahol a nagy erőművek adják a vilamosenergia 99%-át, ott a probléma kisebb)
A megújulókkal az a baj, hogy IDŐJÁRÁSFÜGGŐEK, márpedig az időjárás legendásan szeszélyes. Van az óránkénti ingadozás, a napi időjárásváltozások és az évszakos különbségek.
FONTOS SZEMPONT, hogy az ELLÁTÁS-BIZTONSÁG milyen szintját követeljük meg. Nekem -- olvasva sokféle cikket -- az a benyomásom, hogy a megújuló energiatermelés szószólói ezen a téren jóval több engedményre hajlamosak, mint a mai követelmények. Nekem ez nem tetszik.
Nézzünk pár számadatot arra, hogy egy kb. Magyarországnyi, vagyis 6000 MW elektromos teljesítmény eltárolása 3 hónapra milyen eszközökkel valósítható meg. Az ELLÁTÁS-BIZTONSÁG miatt írok 3 hónapot.
3 hónap az 7,5 millió (7,5*10^6 ilyen formában fogom írni ezután) másodperc, tehát 6000 MW szorozva 7,5*10^6 másodperccel az 4,5*10^16 J (Joule)
Milyen eszközzel lehet ezt eltárolni 3 hónapra? Kétféle megoldást számoljunk ki: akkumulátorost és víztározós-vízerőművest. Lenkereket azért nem számolnék, mert szerintem az max pár napra alkalmas, de ha tévednék, javíts ki. (örömmel tanulok újat)
Először nézzük a legolcsóbb, legkiforrottabb és hosszú távra a legalkalmasabb akkumulátort: a hagyományos ólomaksit. Ilyen mindannyiunk autójában van, kb. 50 Ah kapacitású és kb. 20 kg a súlya.
50Ah * 12V = 600Wh, vagyis 2,16*10^6 J energiát tud eltárolni. Ez kilogrammonként kb. 1,1*10^5 J energiát jelent.
(Ez az aksi bírja a legtöbb töltés-kisütési ciklust, de egy 6-10 éves aksi 3 hónapos pihetetéssel nem ad ki 50 amperórát (tapasztalat), de most számoljunk ezzel.)
A fenti 7,5*10^16 J eltárolásához (elosztjuk az előbbi 1,1*10^5 -nel) azt kapjuk, hogy 6,8*10^11 kg ólomakkura lenne szükség, ami hétköznapi formátumra váltva 68 millió tonna ólomakkut jelent.
Összehasonlításul: Magyarország kb. 3 millió személyautójában (ha mindegyikben 20 kilós aksit veszek figyelembe) az 60 ezer tonna, vagyis a fenti mennyiség 1 EZRELÉKE .
Más tipusú, MÁR LÉTEZŐ ÉS NAGY MENNYISÉGBEN GYÁRTOTT (ez fontos, azért emeltem ki) akkumulátorok sokkal drágábbak (litium), és/vagy rövidebb élettartamúak, kényesebbek, környezetre talán még veszélyesebbek (kadmium), ezért ezeket most nem számolgatom.
KÖVETKEZŐ megoldás a víztározós-vízerőműves. Előnye, hogy régi, jól bevált technikán alapul, hatásfoka közelít a 90%-hoz, és más gazdasági előnyökkel is kecsegtet (öntözés, stb)
Számoljunk egy 100 méteres szintkülönbségű, 10 m vízszint-ingadozású víztárolóval, a hatásfokot vegyük 90%-nak. A tároló (tó) vízmélysége legyen a vízszint-ingadozás, vagyis 10 méter (a valóságban ennél valamivel több kell)
Feladat: mekkora víztározókat kell építeni?
1 köbéter (a továbbiakban "m3" -nak írom) víz 100 méteres magasságból 10^6 J energiát ad. Mivel a víztározó minden négyzetméterére 10 m3 víz jut, ezért a tározó (90% hatásfokkal) 9*10^6 J energiát fog visszaadni.
A fenti 7,5*10^16 J energia kinyeréséhez tehát 8,3*10^9 négyzetméter víztározó szükséges, vagyis 8300 négyzetkilométer.
Magyarországon nincs olyan 100 méter magasan fekvő 8300 négyzetkilométernyi terület, ami erre alkalmas lenne.
Nem is beszélve a megépítés költségéről, valamint a szükséges édesvíz mennyiségről (a párolgási veszteséget és esetleges más hatásokat most nem is tudnám elemezni)
Összehasonlításul: a Duna átlagos vízhozama kb. 1700 m3/s, ami egy év alatt 5*10^10 m3, vagyis a fenti vízmennyiség biztosítása nem lenne egyszerű (ha a Duna felső szakaszának jobban villamosított országai is víztározót építenek, akkor meg főleg)
MÁS ELKÉPZELÉSEK.
Vízbontás, és a hidrogén eltárolása, majd felhasználása tüzelőanyagcellákban. Ennek a hatásfokára nehéz pontos adatot találni, én 75% körülire becsülöm a teljes átalakítás-visszalakítás ciklus hatásfokát.
A hidrogén tárolása történhet elvileg folyékony formában (ilyen óriási mennyiségben ez inkább gazdaságossá tehető, ami háztartási mennyiségben megoldhatatlan lenne)
Hú, késő van, és napközben dolgoztam. Most számolj Te is:-))