#54
sajna soha nem néztem a Star Treket, mivel előttem lévő generációk sorozata volt, nem is adta a tv mikor fiatal voltam és tévéztem, most utólag pótolni nem szeretném, sci fik rosszul öregednek :( érdekes dokufilmet megnéztem a star trekről értem hogy a mondanivalója nem öregedett, meg hogy jó gondolatok vannak benne, de nem vettem rá magam. az új filmeket láttam, de annak nem sok köze van az eredeti sorozathoz.
tudom hogy nincs sok tudományos alapja, mert nem bizonyított, membrán univerzumok, meg a húrelmélet sem. viszont az nekem túl arrogáns kiindulási pont, hogy a mi tudásunkból indulunk ki (jó kérdés, hogy miből másból indulhatnánk), de tényleg gondoljunk bele a tudományunk jóformán 500 év alatt fejlődött ki, de adjunk 5500 évet magunknak, mondjuk a kerék feltalálásától, vagy teljesen mindegy adhatunk 100 ezer évet is, akkor is eltörpül, hogy lehetnek máshol millió éves civilizációk is, de még a milliárd éveset is megkockáztatnám. az univerzum születése után nyilván nem jöhetett létre élet jó sokáig, még lehűlt valamennyire, de semmi garancia, hogy mi vagyunk az első vagy utolsó életforma ami keletkezik. szóval szerintem ez az arrogáns, hogy azt gondoljuk mások nem tarthatnak előrébb tudásban tőlünk.
kár, hogy nem offolod. viszont mintha nem értetted volna meg, hogy mit írtam, a 80-100 évnél tovább élés szerintem még inkább kicsinálná a Földet. igazad van, gondoltam, hogy összefügg az életminőség és az életkor, de valami korlátot be lehetne építeni nem? hogy 80 év felett a szívleállás esélye nőjön minden évben vagy valami legfájdalom és macera mentesebb halálnem. a szívleállás lehet nem a legjobb, mert egy 20 éves kinézetű 85 éves ember boldogan síelne és egyszer csak kikapcsol a ketyegő aztán belezúg a tömegbe a hullája az nem vicces. jó kérdés hogy oldanám meg.
érdekes, hogy veled ellentétben teljesen dilettáns vagyok (a módszerek többségéről is most hallottam először) arra mégis ráéreztem, hogy a lélek dolgot, azt a tudati valamit nem tudjuk átvinni. bár nem mertem a lélek szót leírni, mert sokan kétségbe vonják, de hogy megtetted így már könnyű. az agyhullámokat viszont benéztem ezek szerint és a leírásodat olvasva eszembe jutott még egy dolog. amikor a felvételt készítik, mindegy melyik módszerrel, akkor kb felvesszük egy utolsó állapotát, amit mindig csak visszajátszana. az agy szétcincálós módszernél ez kb a félelem vagy altató okozta kábaság lenne, a 2 fotonos mikroszkópos módszernél meg az, hogy hmm kéne inni egy kávét. nem sokra mennénk egy olyan géppel aminek az outputja az a pár másodperc lenne, amit a letapogató érzékelt, esetünkben, hogy de jó lenne inni egy kávét...
meg ha jól tudom még azt sem értjük pontosan hogyan keletkezik egy gondolat, ha már megjelenik tudjuk figyelni az aktivitást stb, de hogy mi a folyamat azt nem. meg a másik a morfogenetikus mező, hogy ami egy agyban megjelent az hogy jelenik meg egy másik agyban, mintha adó vevő antenna is lenne az egész. még ezeket a kérdéseket nem oldjuk meg addig igazad van, hogy még elméletet sem készíthetünk az agyunk, fizikai énünk pc-be töltésére.
az utolsó bekezdés meg inkább hátborzongató mint kecsegtető, én nem viszolygok az emberkísérlettől, de ez már durva. az emberhez hozzátartozik, hogy depressziós meg kétségbeesett néha, szerintem másképp kéne ebből kijönni mint ezzel a módszerrel, elég brute force megoldásnak tűnik. de nem lepődnék meg ha 30 éven belül bevezetnék, ha csak illegálisan kínában, de akkor is.
az 53-asra reagálva szerintem az MRI-nek meg hasonló hullámhossz alapúnak megvannak a korlátai felbontásban és biztosan nem emelik meg annyira a felbontást, mert ahhoz rövidebb hullámok = magasabb frekvencia kéne, ami károsítaná az alanytt (akár megsütné mint a mikró). az a baj a többi technológiáról most hallok először kivéve a CT meg az ultrahang, de az még pontatlanabb mint az MRI.
#54