halgatyó#36
Nem akartam részletezni, mert túl hosszú lett volna. Röviden a következőképpen megy ez:
1.) Vannak tapasztalataink. Vannak az ezekől levonható következtetések.
2.) Vannak a szavahihető információforrások. Ezeknek a szavahihetősége több jellemzőből táplálkozik:
a.) az 1. pontbeli, általunk megdönthetetlen igazságnak tartott tényeket ÁLTALÁBAN, az általunk ellenőrizhető esetekben jól adják vissza. Növeli a megbízhatóságot az, ha az információ forrása nem tudhatja előre, hogy mit tudunk majd ellenőrizni és mit nem, ennek ellenére igaznak bizonyul, amit közöl.
3.) Vannak források, amelyek igazságát még nem tapasztaltuk meg, de ELLENŐRIZHETŐEK. Például Amerikába vagy a Antarktiszra elmehetek, sokan már voltak is az előbbi helyen.
4.) A részletek összeilleszthetősége. Iszonyúan sokféle kisebb-nagyobb részlet. Például Amerika esetén térképek, hírek, készülékek, alkatrészek, fényképek, vagy az amerikaiak álta elkövetett gaztettek hírei rengeteg irányból. Ezen részletek egy része szintén ellenőrizhető több-kevesebb utánajárással, illetve már korábban megbízhatónak megismert emberek, szervezetek odamentek és látták, beszámoltak róla...
5.) Az ÉRDEKEK szerepe. Ha tudom, hogy egy információból az azt velem közlő nem húz valamilyen (anyagi vagy pozicióbeli) hasznot, akkor hajlamosabb vagyok elhinni.
STb. Utoljára szerkesztette: halgatyó, 2015.06.27. 23:59:45