harras25#6439
Dehogyis. Ezer éve nem haltam meg. És többnyire van ágy, de ha nagy néha mégis meghalok, kibírom, mert ez az érzés kell, ez a reality. Bele lehet jönni ebbe is és egész más életérzés úgy játszani, hogy tényleg félted az életed. Level 55-n vagyok egyszer sem vettem vissza a fokozatot vagy csaltam, 3-4 hely volt ami szopatós volt mert sok menet után haltam meg, de utóbb rájöttem, majdnem mindnél lett volna megoldás (1x kapkodtam és alku helyett pofán lőttem CLEO-t, egyszer elfelejtettem hogy tudok teleportálni az Institute-ba egyszer meg a Mechanistnál mégis volt egy alható priccs, meg 1x kilépett a játék, na az szemétség volt...). A Glowing Sea volt húzós de ott végiglopakodtam, meg most az NH-ban volt sok egyszer, mire újra alhattam, de megfogadtam a tanácsod és erősen vágtam bele + nagyon belejöttem már hogy mikor fussak el, ez az életösztön kifejlődött a hosszú igazi survival órák alatt. Nulla lőszerrel mindenféle drogfüggőségtől és kiszáradástól szenvedve társamat feláldozva eljutottam egy mentési pontig, na ezt a sikerélményt nem adnám semmiért oda.
